A mai reggelre már tegnap rákészültem aképp, hogy kiolvadásra
ítéltem két csomag leveles tésztát. Reggel negyed hatkor már kint
nyújtottam a konyhában, tíz percen belül a fiam is betársult.
Nem tudom, hogy ki hogy van ezzel, de én reggel, félkómásan nem
vagyok nagyon beszélgetős...ez a gyerek meg egyfolytában tolta nekem a
hülyeségeket. Rászóltam, hogy légyszi psszt kicsit míg anya
megébred...erre megsértődött. Aztán jött a kismissz is, aki röpke fél
órás ébrenlét után már összeakaszkodott a bátyjával, és finom
vonyításban tört ki.
Finom és ami a legfontosabb, csillapíthatatlan vonyításban.
Basszus...kicsit befeszített neuronjaimnak még egy laza nyivákolós
hiszti hiányzott.
Szépen összerúgtam velük a port ahogy illik...aztán elmentek a
nagymamával. Most már nem haragszom ám rájuk, bár még berreg a csettegőm
a reggeli nüansztól...délután apás napjuk lesz (punk és tum) én pedig
véééégre kiszivattyúzom a koszt a lakásból.
(Ja...Eszter a vita hevében nem mondta ám, de azért az ajtóból
vissza vakkantotta hogy -szeretlek! ühümm...láttam én ezt tisztán)
***
A hétvége közeledik. Vendégeink jönnek, sütők főzök...és folytatom a
tegnap megkezdett takarítást. A konyhában kezdtem...és itt is sikerült
be is fejeznem a melót, mert egyik tennivaló csak húzta maga után a
másikat...
Ma a gyerekek mamánál alszanak, így szabadon választhatok, hogy vasalok este vagy górcső alá veszem a gyerekszobát.
Én nem tudom, hogy ez máshol hogy van, és hogy mi ebben az esetben a
normális, de a gyerekszobában akkor van rend, amíg összepakolok. Én.
Nem ám a gyerekek. Igaz, felszólításra ők is teljesítenek, de ez
általában részsiker, mert a szoba közepe ugyan üres és a rend látszata
lengi be a teret...az ágy alá viszont ne nézzen be senki, mert oda
mintha tolólappal betessékelték volna a helyi búcsú bazárának
tekintélyes részét.
Ma egyébként még a vasútállomásra is le kell menni fél7előtt mert
vonatvizitet kívánt a nagyfiúnk. Ez az időpont abban a tekintetben is
szerencsés, hogy mindkét irányba megy szerelvény. A két legyet egy
csapásra tipikus esete. :)
Reggel 9 fok volt!!! Írd és mond, látszott a leheletem, amikor
köntösben, macskáktól övezve a kapu felé sasszéztam a kulcs csomóval.
Itt van az ősz, itt van újra. Hamarosan már berregnek a hónapok,
mondta tegnap az egyik bácsika itt bent. (szeptemBER,októBER, novemBER,
decemBER) Ezt így ebben a formában még nem ismertem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése