2010.04.28. - -teszveszelek

pár napja :) Feltettem pár dolgot -mivel végre élesítették a regisztrációmat-, többek közt azokat a szőnyegegeket is amiket itt ajánlottam korábban. Öt termékem fut egyenlőre, és nézegeti-nézegetik, megfigyelik....majd meglátjuk. Nem sok pénzt remélek ebből...de sajnos olyan időket élünk, hogy minden fillérnek becsülete van. Még két hónap, és kapok fizut én is...addig kell kibírni.
Mára is verőfény ígérkezik :) nagyon szeretem és jót tesz a lelkemnek a napfény, főleg így hogy az apadási tényező miatt már nem akarok feltétlen a krumplis zsákok rabja lenni.
A tegnapi napomat több oldalról nézhetjük ama tekintetben amit úgy hívunk, hogy kalóriabevitel :) Egyrészt: többet vittem be mint kellett volna, másrészt pedig kevesebbet mint lehetett volna. Hehe...így azért mégiscsak elégedett vagyok.
A rakott képosztás ebédet követően letettem Esztert aludni, és leültem filmet nézni (Easy Virtue Colinnnal ;) ). Jött a sokszor emlegetett és nagyon szeretett szomszéd néni egy letakart tányérkával, ami két jókora darab, gőzölgő ostoros rétes szeletet rejtett. És persze meg kellett kóstolnom...hahhhh....mennyei volt a kakaós és a túrós is. Ez volt az, amit nem kellett volna.
Aztán az ovi után pajtások jöttek nyulazni, hat körül pedig mi vonultunk el barátainkhoz palacsintázni. Én találtam ki ezt vacsinak, vittem túrót és sütöttem. Sütöttem...sütöttem de nem ettem! NA erre vagyok büszke :D

Nem is mondtam, de hétfőn a temetésről -mivel főnököm nagyhirtelen szólt- orvosi vizsgálatra rohantam. Négyre estem be és reméltem hogy még ott érem a dokinőt az egészségházban. Aha, én naiv... utolsó voltam már akkor, és negyed hétkor jöttem el :( Szép teljesítmény, de legalább ez is letudva és alkalmasnak lettem minősítve a munkakezdéshez. Érdekes volt egy bugyiban -a vizsgálóról felkelvén- olvasótáblát nézni és vérnyomást méretni...de ha már így voltam, szemtelenül rá kéretőztem az ottani digire és megmérettettem magam. FÉL kilóval kevesebb volt akkor és ott délután, mint éhgyomorra egy szál pendelyben reggelente otthon! Anya szerint jól mér a mérlegük...így happy az élet very happy :D

Holnap anyáknapi ünnepség, szombaton györkönyi kistérségi majális, vasárnap anyáknapja live! Csak a jó idő legyen velünk...

Mai ebéd a tegnapi maradék, azaz rakott káposzta rizs nélkül, Eszternek és apájának pörkölt tésztával. Nem kell főznöm...már ez is boldogság!

Gyerekeim ABBA függők lettek :) Minden reggel felcseng a Honey-honey...akárcsak most.

(Mellékelt képen a gaz csábító)

2010.04.23.- magam alatt.

Ja, pont ott vágtam a fát a mai menü felállításakor. Gondoltam főzök egy laza borsólevest és sütök mellé palacsintát, aminek a falását majd hősiesen megállom. Persze hogy nem így történt. Evégett a mai energiabevitelem az alábbiak szerint alakult:
1 narancs 40kcal
1 dkg tejcsoki 55kcal
1 vajas kifli 200kcal
1dl édesítős kávé 100kcal
1 tányér (híg) borsóleves 200kcal
egy üres és kettő töltött pala cca 400 kcal
nyim-nyammok 100kcal

Így tartok megközelítőleg mán' 1100kcal-nál a nap felén. Szép Petra, gratula neked! :(

Tegnap nem voltam. Dél körül ugyanis bebuszoztunk Paksra apánk elé, és egy kisebb vásárlással egybekötve vettem a KIK-ben egy farmert és egy melegítő nacit. A farmer vásrlásnak nagy reményekkel vágtam neki, mert itt vettem legutóbb is egy előnyös fazonú darabot. DE most! Nem tudom, hogy a divatmágusok, szabók, varrók, befektetők miért (ÓÓÓÓmiért???) gondolják azt, hogy mindenkinek (a 42-es ruhaméreten túl is) álma és vágya a csőgatya? Ami persze Q-vára előnytelennek hat véleményem szerint a vaskos combikra és fullkerek popóra. Nagy nehezen találtam csak egy "elmegy" kategóriásat (a képen látható)...de azt hiszem bevetem magam a farmervadászatba míg nem sikerül visszaposzkulnom a régi darabjaimba.

Este bicajos körútra indultunk faluban és falun kívül...majdnem hét kilométert tekertünk a kicsikkel. Nagyfiam hősiesen végig pedálozta megint..Eszter még csak utazik mögöttem, de remélem ő is hasonlóan lelkes túrázó lesz.
(Kitti...alig tudlak olvasni, kicsit nagyíts a betűn :) )

Ma megérkezett a 90e forintnyi üdülési csekk. Kis kincsünk erre a nyárra. Először valszleg Kustány, aztán Balcsi lesz belőle...persze ha az égiek is úgy akarják!

A hasmenés virológiailag kivonult a Véger-mezőről. Már nem is kíméljük az emésztő rendszerünket...mitn ahogyan a fent leírtak is láttatják

2010.04.21. - Új nap hajnala

Ma van anyukám 55. születésnapja. Ma köszöntés verbálisan ...szombaton oltári nagy kajálás is ebben a témakörben. Gombás szelet nokkkkedlivel... A kaja eme vonulatával összevetve az apadási kezdeményezésemre igazából illik a fogyókurva titulus :) Ez is egy olyan pillanat lesz a kondér fölött amikor kurvára de nem fog érdekelni, hogy hány husika csusszan a szerencsés tányéromba...nomeg amit eztánra ígértek az ősök! Házi rétes, sk nyújtva ...ne fokozzuk! Addig és aztán is kitartok viszont mert egyáltalán nem akarok újra belesüppedni az önútálat vaskos, nyirkos, dohszagú és sötét mocsarába. Eleget voltam már ott, most az önbecsülésemet kell csúcsra járatnom, hogy nekem is jó legyen!

Tegnap délelőtt nagyfiam még igen sokszor áldozott a nagy fajansznál...de délutánra kissé lecsendesedett a bendője. Eszter pedig határozottan jobban van. Mi, nagyok pedig savállóak vagyunk, hogy nem hatott ránk ez a sok (alsó-felső) ürítés. A kézmosás és fertőtlenítés csodái...de persze jöhet még kutyára úthenger.

Délután -míg minik aludtak- elmentem turiba. A mellékelt képen látható halmot szereztem be mindösszesen 1200 forintért :) ! Célom volt,hogy Imikének pótoljam a hasvillantóssá vált pólókat, de persze emellett még sok mindent nem tudtam ott hagyni másnak. Ez a túrás ördögi köre...emiatt lesz függő az ember. Felkutatás-megszerzés-birtoklás...
Régen mániám volt, hogy a Tecsóban vagy más hiperekben az AKCIÓ-s ruhaosztályt átböngésztem, de mióta az eksönös póló áráért akár tízszer annyi darabot is zsuppolhatok...felejtős a részleg :)
A tegnapi zsákmányban van 4pótló, és 2 hosszú ujjú póló Imikének, három a lánykának és 1 nadrág pólóval egy másik nagy lányzónak...(plusz még egy nekem, de az már mosásban...) Megérte vagy megérte? :D

2010.04.20.- sehova

Azaz mégis valahova...maradra megyünk ma. Mosdós storno.
Kisfiam tegnap este anyuméknál aludt, ma reggel hozták és akkor már fájt a hasa, azóta kétszer már nyomatot olyan csobogósat mint tegnap Eszter. Hasmenéssel pedig nem visszük sehova!
Most fel kell hívnom a paksi dokinőt, hogy szóljon mén' le Mosdósra, hogy ne várjanak...majd talán májusban.
Ez a nap is jól kezdődik...


****

Az új időpontunk május 18. Két napos bent tartózkodásnál reményeim szerint nem lesz több, ugyanis 20.-án ovis gyereknap kalandtúrával, kajálással és bohóccal...nem szeretném ha ebből is kimaradna öcsike.

2010.04.19.- -VUK , boa-ban

Röviden így jellemezhetném a hétvégét, ha a nagy eseményekről szeretnék írni.
Szombaton megjöttek a vendégek, és a gyerekek bevették az udvart. Áldott legyen a jó idő, a nagy udvar és a kerti játékok, hogy a négy kis tornádó szélerejét leredukálta mire beértek másfél óra rohangálás után a lakásba :)
Ebéd: hamis vadas nokedlivel és előtte paradicsom leves (édesítőszerrel). Mielőtt megérkeztek volna sütöttem kráter szeletet is...apákok és porontyok extra édes szájának kielégítésére.
Ebéd után megbeszéltük szülőileg, hogy elmegyünk kirándulás és altatás gyanánt apósomékhoz "túlsófélre" komppal. Kirándulás-komp-virág és tuja vétel megvolt...az altatás részét nem jellemezném. Összevissza talán negyed órányi szunnyadást produkáltak egyenként a gyerekek a két autóban. Ezt egy paksi fagyizással koronáztuk meg, majd este szalonnát sütöttünk (én nem ettem!). És eztán jött a fekete leves...
A gyerekszobában aludtak a barátaink négyen, mi pedig a hálóban tobzódtunk...hajnalban Eszter megpakolta mellettem az ágyat egyszer...aztán a többi már vödörbe jött. Nem hányt sokat...de épp elég volt.
Tegnap délelőtt anyuéknál ebédeltünk -bár a kicsik szinte semmit nem ettek- délután a nyolcvan valahány tuja cserjét ültettük el közösen, miközben körülöttünk rohangáltak a nyuszik. (Időnként -pucoláskor-kiengedem őket, had szaladjanak egyet ők is) Estefelé Eszter hasmenéssel folytatta, ma reggelre pedig belázasodott... :( Ez még abban a tekintetben piszok rossz, hogy holnap kéne ugye Mosdósra vonulnom Imikével...de így hogyan? Az én hasam is mocorog, nem akarok ott...jó messze itthontól, szenvedni mikor a gyerekemet kéne támogatnom.
Két megoldás van:
1. Áttetetem az időpontot vagy
2. Apa vonul be manóval...ő még nem fosimosi.

Megkonzultáljuk.

Ma Eszternek diétás kaja van...igyekszem beszerezni banánt,étcsokit...már van benne egy fél alma és egy Normaflore.

Anya szülinapja szerdán lesz.Megajándékozzuk egy kis relax élménnyel. A szomszéd faluban van egy masszőr csaj...anya kap két nagy testmasszázsra szóló utalványt és még virágot, csokit mellé :) Szombaton ünnepeljük, remélem addigra összekaparjuk magunkat egészségileg.

Az előzmények tekintetében..szép napot mindenkinek...de főleg magamnak! Bocsi.

(A mellékelt képen a tomboló gyerekhad :) )

2010.04.16. - pápá Sopron!

Nem megyünk Sopronba :( Hugom feladata volt a foglalás, és valamiért nem sikerült -mint ma kiderült-, így nincs helyünk. Maradunk. Bassz....! Most feladatom, hogy keressek helyette mást...de már nyárra. Pedig én annyira szerettem volna, és vártam és akartam....
-nagy levegő...majd kifújás...- sebaj (DE BAJ!!)... így több időm lesz fogyni, nem igaz? :/ Sovány vigasza leszek magamnak, oké?! OKÉ.
Apu teljesen letört, ő még nálam is jobban várta...most őt kell valami más lehetőséggel higgasztani.

Ma délelőtt Imi nem dogozott, így kirándultunk aprókkal. Felültünk a vonatra, elmentünk 4 állomásnyit, aztán pedig leszálltunk-átszálltunk és vissza. Nagyon tetszett nekik. Nekem is, az új vonat, bár alig értük el. Elbáláztam az időt, és mire hazaértem már indulnunk kellett. Tudni kell, hogy Q-messze vagyunk az állomástól. Futottunk, siettünk, Eszter cipeltünk felváltva DE elértük. Megvolt a mai bónusz testmozgás!


*******


Megvan!
Kehidakustány Dani vendégháza a miénk június végére :) szép kis hely...hejjj! REMÉLEM (kérem könyörgöm rimánkodom) ide már nem csúszik be senki fia-lánya nem várt eseménye... A családnak tetszik, és ez a lényeg, bár bennem van a tüske,hogy ez mégsem Sopron...oda valahogy mágikus erővel vonzódom.

Ma alvós vendégeink jönnek Szfv-ról :) Délelőtt érkeznek, közös ebéd, aztán ebéd után gyerekekekt beültetjük az autóba és átkompozunk apósomhoz gyümölcsfáért. Kirándulásnak sem utolsó, mivel a komp a miniknek külön élmény. Hazafelé tervezem, hogy megállunk Pakson A (így nagybetűvel) a kedvenc játszóterünkön...csak maradjon ilyen az idő. Mire megérkeznek, még gatyába kell ráznom a lakást.

Have a nice day!

2010.04.15.- mi a szösz?

A tegnapi napunk délutánra nem várt fordulatot vett. Szépen kigondoltam ugye, hogy ébredés-séta-könyvtár-sportpálya-mamáék kört lefutjuk, de mint annyiszor, most is beigazolódott: az ember csak tervezhet...
A könyvtárig jutottunk, ahol kicsit elidőztünk. Imike elkezdett panaszkodni, hogy fáj a pocakja, az ölemben tekergőzött (ami a 122 centijét és 26 kilóját figyelembe véve nem kis feladat...) egyszer csak -minden előjátékot mellőzve-...lehányta az asztalt :((((( Rohanás a wc-be, ott folyt.köv. Nem részletezném...de volt mit feltakarítanom innen-onnan. Eztán haza gurultunk, és még kétszer (vagy háromszor...) szerencséltettük magunkat VUK-kal. Az éjjel azonban már zökkenőmentesen telt, de a biztonság kedvéért velük aludtam, apa bitorolhatta az egész francia ágyat...a mázlista! Most már mesét néz a gyermek, huga szunnyad remélem a mai nap mentes lesz ilyenféle izgalmaktól.

A másik dolog ami foglalkoztat...Eszter tegnap és ma is bepisilt éjjel...gondolkoztam hogy mi lehet az oka, felfázott, nem pisilt este vagy sokat ivott...végül is bármelyikre ráfoghatom, de szerintem lelki oka van. Két hete nincs szopizás...elvitte a nyúl. Szerintem ez hiányzik neki de nagyon. Sajnálom érte..megpróbálok jobban odafigyelni a testi kontaktra, de így is minden délután úgy alszik el hogy két kézzel gyömiszköli a ciciket. Úgy gondolom, lassan három évesen nem siettem el a leszoktatást...ez most az ára, szeretném gyorsan helyrehozni, trauma mentesen.

Ebéd? Nehéz kérdés...ma diétán kellene tartanom a gyereket, így neki főtt krumpli és almakompót, lánykámmal spenótot eszünk, de van még spagetti is tegnapról. Nem főzök nagyot.
Holnap apánk nem dolgozik :) együtt leszünk kicsit, bár még zaccos, hogy a bódottág-ot megmérgezik a vírusok...de mint mondtam, bízok a jó szerencsében!

...nna felkelt a kis pisihercegnőm :) átöltöztettem, és a reggeli felől érdeklődtem, mire mit kér a szentem? Idézem : -brottoli levest kérek ana! :) A kis zöldvitéz, pont olyan mint én. Éjjel nappal megenné a krémleveseket és főzelékeket. Bezzeg a fiúk! Ahhh :) Már a színe láttán menekülnek.
Kicsihányós legényke háztartási kekszet majszol az alma után, de szerencsére nem lázad a helyzete ellen. Ebédre viszont már elvárja az almakompótot!

Megyek, elindítom a napot!

2010.04.13. - süss fel!

Ma, egy pillanatra megmutatta magát a reménykedőknek...komótosan végigsimította az esőtől csillogó fűszálakat, belekacsintott a pocsolyákba és mélyen magába szippantotta az ázott virágok intenzív illatát. Most nem ő van soron, csak ellenőrizte egy ragyogó sugarával a földi dolgokat. Most a víz az úr, áznia kell a földnek, erőt gyűjtenie a nyárra, magába mosni az erőt,hogy aztán, a szűkösebb melegtől remegő napokon legyen mit visszaadnia. Legyen miből visszaadnia a növényeinek, állatainak...és emberének. Köszönjük Nap hogy fényeddel egy percnyi boldogságot hoztál és köszönjük eső, hogy kitartó áztatásoddal gondoskodsz mindenekről...!

2010.04.12. - the lunch

Azaz az ebéd utáni számadás most következik:
A reggel felsoroltakat megfejeltem azóta az alábbiakkal
ebéd előtti alma 30 kcal
karfiol levéből zöldségleves 200 kcal
sajtos karfiol (1 tarelka) 300 kcal
kimérve és doboz sz. számolva 5dkg jégkrém 100 kcal

mindez a reggeli csoki- és sajt falatok, valamint a banánturmix mellé...illetve azzal egybeolvasztva 905 kcal.
:) ez nagyon jó így, hiszen még édességgel is kényeztethettem magam!!! Délutánonként többnyire egy alma vagy narancs szokott lecsúszni bőőő vízzel, szerintem ezen spórol a szervezetem sokat. Bár ma keveset ittam, még egy liter sem volt meg...megyek pótolni.

Eszter nagyon nehezen aludt el. Amióta a nyuszi "elvitte" a cicizést, a délutáni szunyák elég melósak. Nem az a gond, hogy nem akar elaludni, csak nehezebb az út...ugye korábban egyszerű volt: cicire cuppant és már durmolt is. Ez már a múlté. Bármily könnyebbség is lenne úgy...kitartok tűzön vízen a "szopitlanítás" mellett. Nagylány már, lassan három éves. Így is sokat összebújunk, ennek elégnek kell már lennie a cummogás nélkül is.

A mai mozgás kinti része hibádzani fog, már innen látható. A beígértekhez mérten, reggel (illetve este) óta áztatnak bennünket, és ez így lesz szerdáig. Gyerekekkel valami bentire kell berendezkednem míg apánk hazaér. Valami jót kell kitalálnom, amit nem csak ők, hanem én is élvezek. A játékkal kapcsolatos gátlásaim nem múltak el nyomtalanul. Úgy érzem, nem tudok JÓL játszani, nem tudok feloldódni kellően, és sokszor csak erőlködésnek tűnhet részemről a dolog. Szeretem nézni őket ahogy játszanak, és többször én kezdeményezek dolgokat...de hamar kivonulok ebből a helyzetből. És ez nem jó. Instantnak kellene lennem a teljes oldódásig...de tényleg. Tudom,hogy ezen csak én változtathatok!
hmmmm.

2010.04.09. - belassultam

fogyásilag, de most nem szabad feladni. Ez az egyik buktató, amiért NEM szabad mérlegre ugrlgatni mint egy elhízott partiszöcske (vagy party szöcske? :) )
Mára szép időt ígért a "pestiember", de már megvan a programunk, ami többnyire sajnos benti...de megígértem! Délelőtt a könyvtárban készülünk lányommal arra a délutáni mesemondó versenyre amin délután ülni fogunk a fiammal :)
A norvég papírokat Mimike barátnőm elfaxnizta, remélem összekaparják magukat és nem csak a nyálverés lesz a legnagyobb teljesítményük ezügyben. Azért nem mindegy, hogy tartozunk-e (jogtalanul) vagy sem, enyhén szólva is nyomasztó.

Ma még nem ettem. Egyenlőre nagy késztetésem sin erre, bár gyerekeim már bőszen lapátolják befelé az egyik családi nagy kedvencünket (a fog nélküli nagymamók és nagypapók eledelét) a házi kakaóba áztatott kekszet. Nyammm. Este apa megfőzte és beáztatta, majd kihűlés után hűtőbe tette, így reggelre a keksz szottyosra szívta magát kakaóval. Előítéleteket félre, tényleg finom! (csak most nem nekem, mert megszámlálhatatlan mennyiségű kalória van benne)

Ebédre paradicsomszószt tervezek kicsi főtt krumplival a csajnak és natúr husival mindenkinek. Mindjárt utánaszagolok, hogy ebben mennyi az annyi. Valami leves is kéne...anélkül nincs nap.

Have a nice day everybody!


****** később *****
Csapkodnak de rendesen a fejünk felett...ma jött egy OTP levél, hogy a hitelkeretünket (ami a bukópálya a védőfal a támogatás a mentőmellény a szűkös napokon) visszaveszik. Anyjukat!
Még az ág is.... Azt hiszem ideje lesz kievickéni ebből az anyagi futóhomokból, mert benyel minket ha hagyjuk. Pozitivitás kell és ennyi...nem szabad rágörcsölni a dologra, mert ezzel csak vágjuk a fát magunk alatt és bevonzzuk az egyre rosszabb és rosszabb dolgokat...

2010.04.07. - kivonat

Napi kalóriaszükséglet kalkulátor

Adja meg a következő adatokat

Az Ön neme Nő
Az Ön testmagassága 172 cm
Az Ön testsúlya 92 kg
Az Ön életkora 32 év
Az Ön aktivitása :csekély

Eredmények
BMR 1697,4(alapanyagcsere)

TÁPANYAGSZÜKSÉGLET

I. Testsúlyának megőrzéséhez
Kalória (kcal) 2036 kcal

II. Testsúlya csökkentéséhez( hetente - 0,5 kg)
Kalória 1486 kcal

Ez csak egy kivonat abból kalkulációból amit az alábbi oldalon készített nekem a gép a kalória bevitel szükségemről. Érdekes. Itt azt írja, hogy napi 1200 kcal alatti bevitel megfontolandó. Nekem az 1400 kcal-t javasolja ha heti fél kilót szeretnék fogyni.
Már legalább tudom, hogy miért fogytam a múlt héten ennyit :) Átlagosan napi 1000kcal-t ettem és a mozgás mennyiségem sem volt csekély.

2010.04.06 - meg vagyunk jőve

Április 20. kedd - Mosdós. Ez az ítélet, bár csak kivizsgálásos bentalvásos "buli" lesz. A RTG-en látható árnyékot fogja egy ottani dotornő megnézni, hogy csecsemőmirigy-é vagy azygos lebeny.
("Nem ritka fejlôdési anomália, hogy a vena azygos a jobb felsô lebeny mediális csúcsi részét
háromszög alakban „lefûzi”, magával húzva
mindkét hártyalemezt. Az így létrejövô, többnyire
rosszul szellôzô „azygoslebeny” könnyen
válik atelektáziássá, és radiológiailag összetéveszthetô
a felsô mediastinumot kiszélesítô folyamatokkal.")
Majd megmondják az okosok....Teendő egyébkén nincs vele, hogy ha be is igazolódik a dolog, csak jó tudni hogy az-e ami.

Nyusziknak hozott anya tápot, húgomék pedig szárított lóherét. Nagyon elvannak, délután ha felébredtek a minik, kipucolom őket, mert már érik a dolog...remélem apánk gyorsan elkészül a ketreccel.

Ma reggel a tv-t pont bekapcsoltam, és belefutottam egy reggeli beszélgetősbe ahol Liptai Klaudia beszélt éppen Kárász Róberttel. Szegény Klaudia, nagyon megrázta Daróczi halála...rossz volt így látni. Amikor szombaton, az újság címlapján megláttam a férfi halálhírét, rögtön összeszorult szívvel gondoltam Klaudiára, annak ellenére, hogy nem ismerem... Kegyetlen dolog lehet ezt megélni, ráadásul a nagy nyilvánosság sem segít abban, hogy könnyebb legyen. Részvétem nekik...Daróczi édesapjának, Choli bácsinak is, akivel volt alkalmam személyesen is találkozni a lovári nyelvvizsgám apropóján. Ő vizsgáztatott. Egy rendkívül barátságos, közvetlen és nyitott ember...a fiát nem ismertem még ennyire sem, de a személyes tragédiájuk engem is megrendített.

2010.04.06. - kísértések tárháza

Ez maradt a nyúl után. Töménytelen mennyiségű édesség, amit amellett, hogy én nem szeretnék pusztítani...arra sem kívánok, hogy a gyerekek tömjék be. Azt hiszem az ez eddig eldugott, és nem keresett részt (ami egyébként is tejbevonós verzió) végleg eltüntetem. Bezacskózom és majdan végezheti egy süteményben...ha lefogytam!
Tegnap végül sikerült nem ennem semmi jelentőset. Azt hiszem egy falatnyi rántott hús és főtt tojás csúszott le amikor vacsorázott a család, de még így is nagyon elégedett voltam magammal.
Ma pulmonológia Imikével. Tükrözés vagy nem tükrözés...ez lesz a kérdés.
Az idő sz@r. Nap sehol, szél tombol...bár legalább nem esik az eső. Ki kell mennem megetetni a nyuszikat...de egyenlőre sárgarépán kívül egyébbel nem tudok szolgálni nekik. Tápot kell beszereznem, addig zöldség-gyümölcs napjuk lesz! :)
Párom a 7en még biztosan túlórázik...már jó lesz ha vége lesz...BÁR a jövő tekintetében, nem szólok inkább semmit, mert pedzegette hogy kevés a munka, és lehet, hogy nyártól nem is lesz... Q-va jó. Visszamegyek dolgozni...de semmivel sem lesz könnyebb. Most ér ide hozzánk a válság a Görgey 11-be?!
A hetet a múlt hét hétfőhöz mérten mínusz két kilóval kezdtem!!!!!! Most nem kéne megakadni, jó a tempó.

Ma eddig ettem egy Update1-es pudingot...ami ahhoz képest 100kcal... Később jövök még.

2010.04.05 - long víííkend

Túl hosszú...és túl sok benne a csoki. Minden ünnep elcsokisodik körülöttünk, észrevettétek? Ha gyerek van...akkor pedig inkább ne is beszéljünk a bezúduló mennyiségről, ami egy nap alatt eldugítja a lakás pórusait.
Az ablakban sorban ülnek jól nevelten CH család nyulai, a konyhában egy adag nyimnyámságot már elrejtettem nehezebb időkre a gyerekeknek. Egy másik adag a konyhapulton feszít, de a nappali asztalon is tobzódik sok sok apró ropogtatni, nyammogni, nyalogatni való :( Hát lehet így ezt kérem szépen?! Lehet..mindösszesen eddig csak ma reggel csábultam el pár (4) db mini nápolyi kedvéért. A sütemény áradatot is igen jól kivédtem. Ilyen szelet, olyan torta, amolyan bomba...leredukáltam magam...tegnap egy szeletnyire(összesen ! Mindenből ettem egy kicsi falatot, így talán egy szeletnyi lecsúszott a torkomon összevissza)De ma nehezebb volt. Apósomék toppantak be...ebédre. a toppanás valós megállapítás...nem szóltak,hogy ebédre jönnek. Mindegy, a maradékon jól elcsámcsogtunk :) A maradék süti -és az abbéli stressz, hogy három nyulat is hoztak magukkal a gyerekeknek...-elcsábított. Ma két szeletnyit ettem. Ráadásul gesztenyéset, ami többszörösen üt. De be is végeztem ezzel. Összességében büszke is vagyok magamra, hogy nem zabáltam tele magam ezen az ünnepen hithű torkosborzhoz méltón ;)

2010.04.01. - hulla vagyok!

Anyukám már a hétvégén előirányozta ama elképzelését, hogy csütörtökre szabit kér és nagytakarítunk NÁLAM. Ennek egyrészt örülök ugye mert örülni kell :) hogy tip-top lesz minden, másrészt pedig a hideg kiráz az ilyen kampányszerű nagyrohamoktól. Most ott tartunk, hogy a két szoba, nappali és közlekedő kész (ablak, függöny le és kimosva, padlók felmosva, szőnyeg a napplaiban ki-"venishelve"...anya hazament ebédet adni apának, én meg elaltattam a porontyot. Itt durmol... DE anya jön vissza fél3-ra és akkor folyt köv. Kívülről az ablakok, előszoba...Mondtam neki, hogy én nem szeretném az egész délutánomat ezzel tölteni, erre jelentőségteljesen hümmögött...khmmm.

Ő egyébként egy olyan kíváncsi típus, minden tippet azonnal kipróbál. Mai ötlete: A nappali szőnyeg, Vanish tisztítóval történő kipucolása. Kipucoltuk. Szerinte sokkal szebb, én meg nem ellenkezem :) Az illata legalább jó...
A másik :D Valaki mesélte neki, hogy a gyereke megfázására sikerrel alkalmazott terápiaként egy (konkrét fajtájú)intimbetétet, helyi feltapasztással :D Mellkasra ráragasztani,puha felével, hogy a bőrön keresztül beszíjjjja az anyagot. Jajj anyukám...de azért megengedtem neki, hogy itt hagyjon belőle öt darabot próbára. (Aztán majd a fiam meséli az oviban, hogy anya miket matricázik itthon rájuk esténként...)

Mai kaja, hát nem sok:

1 nagy alma ezért 40kcal
2dl tejeskávé édesítővel 120kcal
1 mini nápolyi falat cca 20 kcal
paradicsomleves 1 tányérral 255 kcal
sok sok saláta, tojáspörkölttel cca 350kcal

Cca 700 kcal, ha beleszámítjuk a gyors reggeli főzésemet, amikor kóstolgattam kicsit a kaját.
Ez egy jó nap. (mérlegelés pár nap múlva, de eddig egy kiló mínusz a 3-4 nap alatt)
Délután a takarítást és oviból hazahozást követően megint pajtás túra lesz (nálunk vagy vannak mindig, vagy mi megyünk...). De szép az idő, így még kedvem is van hozzá Meg egyébként ez egy jó nap! :)

Ma:
-megjött az adóvisszatérítés
-megérezett az üdülési csekkes csekk
-Imike kapott egy használt Caprine(!) biciklit, eggyel nagyobbat mint ami most van neki. Biztosan nagyon örülni fog! :)
- és tiszta lesz végül a kis porfészkünk is ;)

Holnap nőgyógyászhoz vonulunk el többedmagamilag, aztán délután tojásfát rittyentek a közelgő ünnep tiszteletére. Végre péntek lesz...jó lesz már ha hétvégén apa is velünk lehet. Látom rajta hogy nagyon fáradt a hosszú műszaktól.

Megyek, lerakom a csajt..

2010.03.31.- a mai menü

fél alma 15 kcal
2 narancs 80kcal
2 dl ivójoghurt 80kcal
1 tk kenyér kőrözöttel 120kcal
1 tányér üres paradicsom leves cca 255kcal (az igen...)
1 tányérnyi zöldsaláta+ közepes darabka sült hal 100kcal+cca150kcal

Nem tudok mindent pontosan meghatározni, csak behatárolni tól-ig keretek közt. általában a magasabb értékkel számolok. Így a mai összesítésem eddig: 800kcal
Jó ez! Délután odafigyelek, és többnyire alig eszek. Ha az idő engedi, este még futni is megyünk újfent, ami éget is a bevittből eleget.

Találtam a netenen egy tankini felsőt. Használt ugyan, de színben pont megy a tavalyi tankinim bugyijához, és egy számmal kisebb is annál. Regisztráltam, de ahhoz hogy licitálni tudjak, át kell valamennyit utalni. ezt majd este a 'zurammal megtesszük (ha nem éppen mást teszünk ;) )
/A képen az áhított cucc...ugyehogy ugye? És csak 1.500 pénz.../

Imike oviban, nap süt, szél fúj...de legalább már nem esik!

2010.03.31. - hejjhó!

Fő a pozitivitás, ugye? Már kb három hete hogy feladtuk az üd.csekk pályázatot, azóta férjem uram jó párszor hívta az infó vonalat, hogy mizu. A gép mindig közölte,hogy nem vagyunk a támogatottak között. Ő ebből arra gondolt ugye a sokadik nap és hívás után, hogy megnézték, és lehúzták...De én azért (több napos kihagyás után) tegnap este tettem egy próbát, és láss csodát: támogatott a pályázatunk :) !
Ez 90e forintnyi üdülési csekket jelent, 25 e befizetése ellenében. Színtiszta 65ezer amit CSAK kikapcsolódásra költhetünk :) Jippppi!

Tegnap este futottunk. Szintén három kört bírtam, bár ebből kettőt már egyben nyomtam le. (egy kör cca 350m)Jól kifulladtam,meg kell hagyni. A délután folyamán ettem még egy narancsot, pár szem retket, és kicsi kőrözöttet 2karika szalámival. Talán elértem az 1000-1100kcalt így a nap végére. az ivással azonban baj van...fel kell turbózzam jobban!Kevéske az egy liter.

Délután végül mégis pajtásoknál kötöttünk ki, de az udvaron játszottak és Imike már nem is köhög. Ma feltett szándéka hogy oviba megy. Majd még meglátjuk!

Esik az eső...szürkeség van...azért szép napot mindenkinek!

(Új fürdőruhára fáj a fogam...keresgélek)

2010.03.30.- havas orchideával álmodtam

Mit jelenthet? :) Szó mi szó, szép volt.
A tegnapi napot cca 1100kcal-al sikerült zárnom, ezzel elégedett is vagyok, soha rosszabbat.
Ma már bepusziltam kettő narancsot (80 kcal) de igyekszem magam kordában tartani.
Ebédre -magamnak- a tegnapi leveskéből képzeltem még kicsit, plusz spenót főzeléket tükör tojással. Nyamm. A gyerekek túrógombócot kapnak...az még- nyammabb, de nem nekem ;)

Ma még jó idő lesz, de holnaptól zuhé. Reggel tudatosult bennem, hogy 7végén Húsvét, és a fiamnak nincs megfelelő méretben alkalmi cipóje locsolni menni. Hétvégén orvosolni kell a problémát sürgősen, hiszen kandúrbandinak festenie kell valahogy :)

Apánk túlóráját egyre nehezebben viselem:( sztem ennek egyenes következménye a tegnapi feszkóm is, ami délután sikeresen kicsapódott. Szerencsétlenségére pont kiskrapek húzta kis az utolsó gyufámat ebből a dobozból...nem vagyok rá büszke, hogy leordítottam a haját (hisz nem ezt tanította a dadus), de ő is sikoltozó véregérként viselkedett hiszti közben... Fagyizni indítottam -az önállóság jegyében- az utca végére. Mivel a másik oldalon van a fagyizó, átkísértem a házunk előtt ne nélkülem lavírozzon egyenlőre (a mi utcánk második legforgalmasabb utca itt). Átment és két ház múlva megtorpant a kutyás háznál...a kutya persze jóval hátrébb volt, rá sem bagózott, de ő ott hisztizett, hogy nem megy. Ezt eljátszotta párszor, mígnem hazaparancsoltam. Akkor itthon kezdett rá teljes hangerővel a végeláthatatlan kántálásra -Fagyit akarok enniii! Ez a három szó, kb a tizenötödik ismétlés után kivágta a biztosítékot. fennhangon elirányítottam az ajtó felé, és mondtam neki most akkor mész?! -Igen. El is ment, de hazafelé ugyanúgy eljátszotta a megtorpanós szitut (kutya szintén közel s távol nem vele babrált...meg játékos is egyébként) csak a fagyizó felőli oldalról. Eltartott egy ideig míg lecsitult az agyam..khmmm.
Mondom: nem vagyok rá büszke. Remélem a mai napunk jobb lesz!

Majd jövök beszámolni a kalóriazuhatagomról :)

(...ééééés találtam havas orchideás képet :) mire nem képes az internyetttt! persze az én álmom nem volt ennyire művészi!)

2011-05-31 keddecske

Jövő héten kedden Kormányhivatali ellenőrzésem lesz, és ettől nagyon nem vagyok boldog. Időnként elviselendő kötelező rossz ez, de az ember lánya minden alkalommal úgy rá tud parázni az aktákat végig szimatoló revizorra, mintha legalább az államvizsgán gyúrnák csatakosra.

Na, ez lesz nekem kedden.

Ezen a héten gyereknap és light-os falunap, amin péntek-szombati megjelenéssel lángosozunk ismét eszemkáilag. Vasárnap konfirmációs nagy kajálás Madocsán és ezzel ennek a hétnek is búcsút intünk. Előre látom hogy hétfőn már finom idegsokkos hajtépésben, tikkelő arcidegekkel fogom várni a keddi macerát.

Jövő7vége long. Ballagásra megyünk elsőszülött keresztfiamhoz Dombóvárra, aztán pedig még kiderül a maradék napok tennivalója. Kaptunk invitálást egy balatoni weekendre, de még kiderül hogyan alakul.

(Amennyiben összejön akkor itt és most csendben megkérdem a szfehérvári illetékességű barátnőmet...nem jönnének le? Beszédtéma volt esetleges megjelenésetek kedvező hanghordozás alatt! :) )

Most látom, hogy hívott az uram...visszaropogok.

****

Ezt igyekszem már elsajátítani egy ideje:

"Aki önbizalmát növelné, pozitívabban szeretne gondolkodni, annak csupán néhány alapvető dologra kell figyelnie:

Kevesebb NEM, kevesebb NE, kevesebb DE!

Figyelj arra, mit mondasz, hogy fogalmazol! Idővel ki lehet takarítani szavaid közül azokat a mondatokat, melyek negatívan programozzák az életedet.

Ha a gyerekedre nem szólsz rá többé így: Ne mássz fel, mert leesel! (persze hogy leesik, hisz ezt várod tőle!) hanem azt mondod ehelyett: Ügyes vagy, kapaszkodj erősen, két kézzel! – pozitív gondolkodó vagy!

Ha ahelyett a mondat helyett, hogy Én ezt nem tudom, azt gondolod végig, hogy tudnád megoldani, megcsinálni, pozitív gondolkodó vagy.

Ha ahelyett a mondat helyett: Igen de.. azt mondod inkább. Igen, és … - pozitív gondolkodó vagy!"

2010.03.26. - a húzás

.. a nap nehezen indult, és valószínű, hogy bekunkorít még a végén egy nagyot.
Estére Imikének már szép nagy lett a tömött foga mellett a hólyag, így ma reggel 7-re összekapartam magamat és őket, eltekertünk a fogdokeszhez. Megnézte, konstatálta, hogy már dagad... és felajánlott két lehetőséget. 1.-idegelés vagy 2.-húzás...utóbbira voksoltam. (milyen rohadt szar lehet, ha valakinek a feje fölött, az ő érdemleges beleszólása nélkül döntenek ilyenről azok a mocsok felnőttek. Sajnáltam manót...)
Kövi pillanatban már ott volt régi nagy ellenségem, a tű a látótérben és érzéstelenítették a fogacskát. Egy nyikk nélkül tűrte, és még elég jó kedvvel is volt...egy darabig. A zsibbadást (még nem érzett ilyet) úgy kezelte, hogy folyamatosan nyalogatta a száját és fogdosta az arcát :) Egy beteg be és ki...aztán már mehettünk is. Bal csipejemen a lyánykám (nem volt ki szittelje ilyen hajnali órán) a jobb kezem a fiam kezében...én meg az egész tortúrától, a nagy együttérzéstől majd össze nyeklettem. Könnyű menetre számított a dok'...megjegyzem sztem nem volt az. DE!!! fiam egy hangot nem adott ki pár nyösszentést leszámítva. Én kis hősöm! :) A székből kiszállva azért elengedte a lelkierejét( fusson pár kört nélküle) és sírni kezdett...de akkor már túl voltunk az egészen, Jól összevérezte magát és engem, de azért rendeztük a sorainkat. Megbeszéltük hogy nem megy oviba (Ekkor volt kb 3/4-ed nyolc)viszont hazafelé -mivel az ovi mellettünk van- belefutottunk egy pajtiba, aki épp a szülinapi tortáját vitte a mai bulira. Nnnna...már nem is fájt annyira :)

Ment oviba, délelőtt átmentünk hugival beszoktatóskodni...a vége az lett, hogy délben haza szeretett volna ő is jönni. nem engedtem -meg lehet kövezni- mert itthon nem alszik, és az még igencsak észrevehető rajta. hazajöttünk...egykor szólongat az óvónő az ablakon, hogy Iminek fáj a foga... Basszus. A másik lyukas. És péntek van. És nincs fogorvosi ügyelet 7végén...
Adtam neki egy fél paramax-ot, és elaltattam (meggyőzvén, hogy úgy sokkal jobb lesz). Most alszik, remélem nem fájó orcával ébred... (Ez lenne a fentebb említett kunkor a történetben!)

Olvasok. Most éppen a Nesze neked Terézanyu-t...de nem teszik :( Új álmom és vágyaim tárgya:
Guillaume Musso:Ott leszel? Valami ünnepemre megkérem, az tuti!

Holnap 7vége...lóvé nincs, nagyon elkopott ebben a hónapban, nem tudom mit csinálunk (ha bejön a beígért eső, akkor nem sok mindent). Holnap szomszéd néninek vág fát a párom délelőtt, vasárnap talán baráti látogatás Szfehérváron...("A" hitelkeretből)

2010.03.23. - Új hullám!

Míg pár hónapja lelkes és kitartó nézője voltam a "meztelenül is szép vagyok!"-nak (Halleluja GOK mester :) ), most éppen ekkora vehemenciával nézem a "szuperdada"-produkciót. Úgy látszik, hogy mindig az aktuális lelki tüském határozza meg mire kell gyúrnom :)
A fogyás dolgot abban a formában ahogy akkor tettem, most letojom. Odafigyelek a kajára és mozgok. A hormonjaimat megerőszakolni nem áll módomban, így egyenlőre nem sok mindent tehetek.
DE a gyereknevelés úton útfélen okoz nekem """"kellemes"""" perceket, ezért most itt kell az erősítés. Ahogy nézem...nézem a családokat, rá kell jönnöm, hogy tulajdonképpen az én gyerekeim némelyekhez képest angyalok! A mai részben a kis srác (a maga 8 évével)le büdösözte, bunkózta, hülyézte akár naponta többször is a szüleit, mindemellett oda-oda is csapott. Azannyát...nem volt ám piskóta. VISZONT amit látok, és miben változtatnom kell nekem is, az az esti szertartás. Mindeddig altattuk őket a saját ágyukban...olyannyira, hogy sokszor elaludtunk, és csak ahhoz volt erőnk, hogy átzuhanjunk a saját vackunkba. Meg kell tanulniuk mese, és jóéjt puszi után elfogadni azt, hogy fél 9-9 kor az ő helyük az ágyban van, és hogy nem katasztrófa értékű ha anya és apa a szomszédos nappaliban tv-zik. (Kell az idő kettesben!)
Egy este már ment a múlt héten, de akkor csupán büntetés volt az egyedül alvás, mert összebalhéztak nagyon...

Van nálunk is mit kalapálni a csorbán, de ha VÉGRE összekapom magam, és felállítom magamban a fontossági sorrendet (család, férjem, jövőnk, munka.....fogyókúra) akkor már nem is lesz akkora kín a nevelés. Ez meggyőződésként él bennem, csak néha nem látom a fától az erdőt :) :(

A játékot az utóbbi időben fegyveres merényletnek, kínnak éltem meg, és rettenetesen utáltam már magát a szót is...JÁTSSSZUNK! Nem szép dolog, de bevállalom. Valószínűleg átestem egy kisebb depresszív időszakon, de már jobb a helyzet. Érezhetően! Újra énekelek, bolondozok, táncolok nekik ahogy régen :)

Szeretem a gyerekeimet és ha lassan is megy a fogyás, annak akinek számít (és persze aki látja) meztelenül is szép vagyok!!! ;)

2010.03.17. - nehéz napok

Mert magamnak teszem azzá őket. fogalmam sincs hogy mi van...foghatnám a depo-proverára és a vele járó hormonház-talanságra a helyzetet, de ezt sem tehetem örökké. Teljesen bizonytalan vagyok lelkileg. Nagyon könnyen bedől minden a dugába, nincs türelmem, kitartásom...pillanatok alatt kiborulok. Nem érzek magamban erőt, csak belső, finom remegést és gyengeséget. tegnap előtt este megint pánik rohamom kezdődött, de még a kiteljesedés előtt megelőztem egy kis 0,25ös xanax-al...de ezt tegnap este is meg kellett ismételnem mert éreztem a torkomban a gömbölyödő gombócot...ami lassan megfojt. Este bevettem, megnyugodtam...és sajnos pillanatok alatt be is ájultam. Mintha félnék az estéktől, vagy mi van... még analizálnom kell ehhez magam.

Tegnap egyébként megjártuk a kardiológust a fiúcskával, nincs teendő a zörejjel, majd 2 év múlva kontroll. Altatási időre értünk haza, így lenyomtuk a kicsiket, aztán én tettem vettem, apa meg a faluban ügyintézett, majd borostyánt hozott egy ismerőstől és ezt ültették később Imikével.
Befuttatjuk az egész csúúúnya drótkerítést ha sikerül.

Megérkeztek a booline-tól rendelt könyvek is, mindegyik porontynak a maga "probléma körében". imike ugya a fogfájós oroszlán szerepében tetszelgett nemrég, ezért ő kapta a Fognyűvő manócska-t. Eszter pedig annak ellenére hogy imád illegni-billegni, nem szeret fésülködni, így kapta a csúnya kislányról szóló Marék Veronika történetet. És mindenki elégedett!

Ma félnapos lesz az ovi...és talán jó időt is kapunk mellé, így délután kinti program. Már csak a széllel van bajom...de ez minden tavasszal így van ugyebár.

...a képen az egyik könyv...

2010.03.10. - a lyuk

Egy lyukas fog, egy gyerek és az éjszaka...nem jó konstelláció, elhihetitek nekem! A tegnapi orvoskodás érzésem szerint nem ért még véget, mert ma valószínűleg a fogorvost kerítjük elő. Iminek két örlő tejfoga is lyukas -az elfogyasztott cukor mennyiség tekintetében semmin nem is csodálkozom- és most már második alkalom egy héten belül, hogy fáj. Hol egyik, hol a másik. Basszus. Én magam is utálok a fogorvosi székben ülni...most pedig a gyerekemet kell halál nyugodtan elterelgetnem oda...mitöbb elviselhető viselkedést produkáltatni vele. A tömés...talán még beleférne...de a szuri-húzás ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ... Az a apáknak miért nem jut ki soha az ilyen stresszekből???
Még nem ébredt fel fiam, az éjszakai ordító-oroszlánkodás után van is mit kipihennie. Megbeszélem vele, hogy ma reggel-vagy holnap dután látogassunk-e el a dokibácsihoz. Komolyan: legalább olyan para van bennem mintha a saját fogaimat vinném mustrára.

Ma este SZMK munkaest. Eszköznek szűkében vagyuk, úgyhogy nem számítok nagy alkotási hullámra. A húsvétra készülünk, áruba bocsátunk az ovisok javára dolgokat. Így...fogorvossal a fejemben...nem vagyok túl kreatív.

2010.03.03. - a tegnap és a holnapután közt

Tegnap kötözés, aztán pénteken varratszedés. Kishölgy nagyon jól viseli "testmódosító" tevékenységének hétköznapi következményeit, jól tud a kötéssel és a varratokkal is együtt élni. Az éjszakái korántsem ilyen nyugodtak. Míg az ESET előtt hetente max 1-2 alkalommal kelt éjszaka, a varrás óta minden éjjel felsír...de nagyon. Nem beszél róla, remélem sikerült feldolgoznia lassacskán így is.
Március van. Ma igazán március. Süt a nap, langy az idő, soknak érezzük a kabátot, szemeink előtt már pólós népek tömegét látjuk...de jön még kutyára úthenger, sajnos ezt mondja a pesti ember.
A tél még bepróbálkozik párszor, mire stabilan melengethet minket a Nap.

Érik a futás projekt is. Ha a héten nem esne több eső és nem kúszna a higany mínuszba, aktivizálódna is a két gazdatest :)csak száradjon már a pálya...
Közeleg a nyár, és kézzel fogható eredménnyel nem bírok. Karcsúbb-én ruhatára bővül, de dagi-én ezt csak egyenlőre nézi, nézi...de el nem éri

2010.03.01. - Az ajtó.

Megint letudtunk egy hétvégét...de milyet. Egyszerű, elmúlós, többi közé észrevétlen beleszürkülősnek indult. Szombaton ház körül és a barátainknál voltunk, Imike szüleimnél aludt. Este sütöttük, készülődtünk vasárnapra, apósomékat vártuk ebédre. A vasárnap délelőttöm rohangálással telt, és folyamatos agybani logisztikával, hogy minden meglegyen, jó legyen, kész legyen...rendes megfelelési kényszer ez a nyakamban.
Apósomék majdnem délre estek be, az ebéd olyan lett amilyen, éppen bevégeztük..amikor a gyerekek már játszottak a lakás másik részén. Egyszer csak Eszter sírni kezdett de torka szakadtából. Rohantam...közben -míg nem láttam- persze az agyam analizálta a sírást...(ahogy tavaly október óta mindig) hogy mennyire lehet komoly az ügy...vesz-e levegőt közben... Felkaptam, ráparancsoltam hogy -LEVEGŐT Eszter! mire beszippantott egy jó adaggal...akkor láttam, hogy bőven vérzik a nyaka. Fiam a wc-n ült...Eszter állítólag összeszaladt az unokatesójával, és elesett. Miután megtörölgettük láttam, hogy nem a nyaka, hanem az álla alatti rész van felrepedve..de rendesen. Sebészeti ambulancia GO! "ragasztani" nem tudják, olyan mély, hogy varrni kell...egy szülő kimegy, másik az ajtó melletti székre kuporodhat... MIVAN? Nem foghatom a kezét? Ez kicsapta akkor az agyamban a biztosítékot. Piszokmód félek az aff.apnoe-s eset óta mindentől, hiszen ott -míg nem tudtam mi az- a halál vize kivert annak tudatától,hogy elveszíthetem... Szembesülni a sérülékenységgel, törékeny léttel, halandósággal...főleg egy szeretett személlyel szemben, rettenetes.
Pityeregni kezdtem, mire a doki engem küldött ki, apát a sarokba ültette. Amikor "lekötözték" lepedőbe csavarva, és teli torkából sírt, kiabált...apa is feladta, mert félt hogy oda lép gondolkodás nélkül. Ő is kijött, hiszen ezt Eszter úgysem látta. A kilincs nélküli ajtó külső oldalán hallgathattuk végig a kicsink magányos szenvedését amíg lefogták, varrták... Tudom mások ezerszer nagyobb bajokkal élnek nap mint nap...de nekem már ez is sokkoló volt. Nem lehettem mellette amikor -eddigi kicsi élete alatt- a legjobban félt és kellettem volna. A nagy sivítozásban egyszer csak mintha elvágták volna,csönd lett...bekopogtam, és szívem szerint feltéptem volna az ajtót hogy MI VAN A GYEREKEMMEL???? pár pillanat múlva -szólongatták és aztán- újra sírni kezdett. Nem tudom mi történt...szerintem elájult egy pillanatra, de azt mondták, hogy -nem volt semmi gond.
A doki lecseszett, hogy nem szabad a gyerek előtt érzelmeket kimutatni ilyenkor...igaza van...nincs mentségem, én mindennél jobban féltem őt, őket és ilyenkor csak arra tudok gondolni, hogy ne legyen semmi baj.

ezt muszáj volt leírnom, mert még mindig bennem van az a rossz érzés, hogy nem voltam vele...ő pedig nem is emlékszik semmire, annyira sírt a drága...

2010.02.25. - de rég nem voltam...

.
Vissza kéne lapoznom a naptárban, hogy mi is volt azóta.
Hétvégénket a Zsuzsanna nap szelleme lengte be. Szombat este anyát és hugomat "vacsoráltuk meg" köszöntéssel egybekötve, vasárnap pedig a dédihez igyekeztünk. A sok kaját leszámítva jó és mozgalmas két nap volt. Szeretek jönni-menni.

Megfogadtam ugyan hogy ha a dédikéhez megyünk, csínján bánok mindennemű étekkel...De amikor belépve átsuhant előttem egy nagy tála házikrémessel (hogy: "majd ebédre jól össze is puhul")...valamint a spájzból kifordulva "még langyos" felkiáltással elénk tette egy nagy kosár tepertős pogácsát... eldobtam az elveimet. A nagymamák csodái megtagadhatatlanok és kikerülhetetlenek. Főben járó bűn hadakozni ellenük! ;) (legalább is ezzel nyugtattam magam)

Hétfőn visszavittem fiam a dokihoz, mert a köhögés újra előjött és újra csúnyán...ennek okán, kedden mehettünk a pulmonológiára. Pulm.-Rtg-Gégészet-Pulm. Ezt a kört futottuk. Orr-Fül-Gége gond nincs, tüdőgyuszi sem..."csak" bronchitis. Mivel azonban sokat és csúnyán köhög, időnkén nehezített légzéssel(ami q-va ijesztő!!!) vérvételre kell menni 2hét múlva allergia után kutatva. Megállapították továbbá (ahogy 2éve is) hogy a csecsemő mirigye nagyobb jóval mint illdomos, ezért vinnem kell e 2éves leleteket, hogy összehasonlítsák a mostaniakkal...Ha nem kedvező a változás, további kivizsgálás. :((((
..ez a mirigy állítólag nyomhatja a légcsövet és elősegítheti a gyakori felülfertőződést...

Tegnap megérkeztek a hugom pasijának szánt Republic jegyek névnapra. Remélem örül majd neki, és jót buliznak majd...én nem vagyok nagy fun, bár a közismert dalaikat egytől-egyig szeretem. (De persze azért ez mégsem ÁKOS :) )

Tegnap- a szotyorgó esőre fittyet hányva- családilag kivonultunk az udvarra ill.tető alá és felszereltük a régóta áhított hintákat a tornácra. A hintaállvány hintái ugyanis már igen kicsik a két lurkónak, nem csak méretüket, hanem főleg a kilengésüket tekintve... NAGYOBB adrenalinra vágynak már, kinőtték a bébi hintát (mi jelzem:nem bébi, csupán biztonsági, mert elöl hátul "zárható"). Meglett az ő akaratuk -nameg az enyém amelyeknek együttesen apánknak esélye sem volt nemet mondani. Hehe.

tegnap este randiztam elliptikával. harminc percet bírtam, csöpögősre izzadtam magam, de marha elégedettem dőltem le a gépről. Újra rendszeresítem a mozgást, mer' (lássatok csodát) JÓ!

Ma SZMK az oviban. Pénzügyek és vezetőségi dolgok. A mostani vezetőnk már hamarosan sulis anyuka lesz, plusz van egy szívbeteg kisbabájuk, így leadná a posztot. Én nem szeretnék vezető lenni, elég lesz a munkahelyemen. VISZONT jó vagyok kéz alá dolgozásban!

...ááá, megyek, rendbe teszem a sasfészket :) Szép napot mindenkinek!

2010.02.17. - olvad a hó már!

trallala :)))))
Anyám tyúkjai!! majdnem tíz fok van odakint. Hát ezért kínzott engem már napok óta a fejgörcs hogy baccameg. No de sebaj, ennyit én is bevállalhatoka tavaszér'!
Az 1.80-as, megtermett hóemberünknek sikerül ami nekem nem...ő stabilan és láthatóan fogyásnak indult. És ami a legbiztosabb...az ő esetében tuti nem lesz jo-jo effekt. Ha rajtam múlik, nem hízik már egy dekányit sem!
Ma szomszédolni megyünk a gyerekekkel ahhoz a kispajtáshoz, aki tegnap nálunk szomszédolt az anyujával és kistesóval. Adok kapok, mi? :) Jobb lenne ha már az udvaron kergetőzhetnének, mert ez a négy fal között korántsem ideális...de ami késik...az csak ideér egyszer.
Menek, ebédet készítek a 'zuramnak. Kicsi rántottsajt és szalma krumli...nyamm..csak egy kicsit :)

20210.02.15. - egészséget mindenkinek!

..de önzőséget magamhoz ölelve: főleg nekem. Az elmúlt három hét, amit a manók felváltva töltöttek betegen, hozzám bújva és esetlegesen az arcomba köhögve, megtette áldásos hatását.
Tele vagyok...kaland híján..takonnyal. Francba. utálatos egy dolog ez, a gyerekek hogy tudnak térdig lüttyögő orral, hőemelkedéssel, velőtráző hurutos köhögéssel olyan vígan játszani, amikor én ennyitől is dögrovok???

Megvolt a hétvége, megvolt minden. Pénteken nagybevásárlás össznépileg a két gyerekkel...és a hatszázhuszonvalahányadik fogadalommal, hogy többet gyerekkel sose!
Szombaton vendégvárós szülinapi zsúr,sok-sok ajándékkal és örömködéssel,majd este a baráti család fogadása egy éjszakára, négy gyerekkel egy tető alatt :) Jó volt ám...kicsit hangos, pörgős és fárasztó, de jó!
Tegnap pediglen punnyadtunk, és csak EGYember volt talpon a vidéken. Drága párom, aki disznó toron múlatta aktívan idejét du.ötig...majd alélva csatlakozott a punnyadó tömeghez. Ő is beteg....és ugye ha egy férfi beteg...khmmm.

Este nagy viszontlátást ünnepelhetett a lelkem a magyar 1 esti meséjével.Zsebtévébe kapcsolódtunk be, ahol Móka Miki volt a sztáááár hakapeszi makival karöltve. Jááájjjj. Kis csicsósként és annyira szerelmetes voltam a mókamikibe...akiről ma már tudom persze, hogy Gyabronka József a böcsületes neve :) Jó volt viszontlátni a műsort és kontrasztként állítva a mai gyerekekre zúduló ilyenolyan kids- csatornák mellé..egyértelmű, hogy a kevesebb valóban több. Mi anno az esti mesét vártuk a nap zárásaként, és talán sokkal több élményem a tv-vel kapcsolatban nem is volt 5-6 évesen. Bőven elég is volt ennyi. Volt időm játszani, barátkozni, olvasni és teljes volumenében megélni a gyerekkorom. Mentünk mehettünk egész nap a mi utcánkban pajtástól pajtásig. Mindenhova beengedtek, és mindenki eljöhetett hozzánk. Volt, ahol a palacsinta emléke maradt meg örökre, volt ahol a tea íze vagy a frissen pirított szotyi illata, a tőről leszakított paradicsom zamata. Bunkikat építettünk...de nem ám a védett gyerekszobába, nem... a bodzabokor ligetbe. Kész alagútrendszert voltunk képesek kialakítani, külön "szobákkal", berendezési tárgyakkal. Az első cigimet (barna Sophiane) a tyúkudvarban kóstoltam meg a barátnőmmel, és nem voltam tőle elragadtatva...de mindig emlékezni fogok rá. Jó volt gyereknek lenni...vajon...a mi gyerekeink mire emlékeznek majd? Thomas-ra, Eperkére, Bob mesterre...? Nem innen kéne megtanulniuk mi a segítőkészség, barátság, szeretet...jó és a rossz közti különbség. Nekünk a tv-s benyomásból anno elég volt fél vagy max egy óra, ők pedig mennyit gubbasztanak a doboz előtt? A mi hibánk is ez...sőt főleg a miénk. Élmények kellenek, de nem két dimenziósak, hanem térbeliek, illatosak, hidegek-melegek, bökősek-puhák, nevetségesek és szomorúak. Az életünk egy tanulópálya...ne hagyjuk hogy a kicsik demo-üzemmódban nőjenek fel...

2010.02.11. - ...és hózik

Megint. És újra. Csakazértis.
Ez a tél megmutatja,hogy mennyire komolyan is veszi a dolgát. Rég volt ilyen, abban egyetérthetünk.

Jelen éjszakán is túl vagyunk. Klasszisokkal jobb volt a korábbinál, de van még mit javítani az ágy szélére szorulós, párologtató gőzbe fürdős, antiszexes estéken. Már két napja érik bennem a tudat, de lassan ki is buggyan, hogy a lányom, -bármennyire is imádandusz, megzabálandusz, puszilgatandusz...-egy kis hárpia ha alszik. Arrébb tolni???? ÁÁÁÁÁÁÁ...mint a nyíl, visszahelyezkedik az őt megillető vackába. Betakargatni? Majd ha lement alfába..mert addig van damme-ot szégyenítő ívelésekkel rúgja le magáról a lazsnyakot. Ha pedig félálomban, csukott szemmel (végül is..ha jól meggondolom ennek a tételnek a sötétben nincs is jelentősége...khmm) ismerős után kutat a pici mancsaival TUTTI, hogy a békésen szunnyadó anya, csendesen pihegő cickóira tapad satuként, beszabályozva ezzel -szintén az alfás alvásáig- az én alvó helyzetemet. ÉÉÉÉDESKE :)

...nnna, ma reggel elmaradt az ágyból ki nem kelés míg jóra nem gondolok...így -eszmélést követően- bepótoltam a wc-n. Mai napra garantált jó: este felkerül az üveges rész is a konyhaszekrényünkre. Ennyi...sovánka...más nem jut eszembe...de fel a fejjel, ki a mellel: biztosan akad még kikapirgálandó rézgaras ezen a csütörtökön is.

2010.02.10. - jótanács

A think fun játék beszerzése kudarcra ítéltetett...így fel is adtam. Agyaltam,hogy minek örülne még a kiscsávóm, és arra az elhatározásra jutottam, hogy tovább fejlesztjük a paraszti vénáját. A Jézuska hozott neki egy NAGY Bruder traktort pótkocsival...nnna most ehhez kap ekét, műtrágya szórót és tolólapot anyuéktól. Idesapja már meg is vette Pakson, így megnyugodtam,hogy teljes lesz a boldogsága :)

Ma délben a nagy spenótkavargatás közepette hallgattam a Neo-t...a műsorvezető (Varga Kata?) mondta, hogy az édesapjának van egy tanítása: "Minden reggel mikor felébredsz, addig ne kelj ki az ágyból, míg nem gondoltál az adott nappal kapcsolatban valami jóra. Csak így szabad felkelni"

Hmmm:) ez tényleg szép...de mi van, ha az emberlánya egy naaaaagy visításra kel ami ellentmondást nem tűrően átszeli a teret miként szavakká formálódik: ANYAAAAAAAAAAAAAGYEREEEEE! Hemmmmm? Ilyenkor mikor kell pozitívat keresni? Mer' a gyerekszoba felé botladozva, esetlegesen egy láthatatlan lego darabra taposva, vagy gyerekszékbe rúgva nem sok angyalka szórja rám a fényt :)

2010.02.09. - és megint kaptam

Ezért jók a barátok. Ha valakit egyszerűen képtelen vagy elhagyni magad mögött,-ha vékony szállal is- de húzod magaddal, annak érdekében hogy mindig melletted legyen..az a barátod.
Mindketten válaszoltak, és ennek nagyon örülök! Örülök, hogy nekem van még egy esélyem helyrehozni egy ilyen -másoknak akár kis semminek tűnő- hibát. Kitti és Anita :) szeretlek titeket! :D

"Mindnyájan egyszárnyú angyalok vagyunk...csak egymást átölelve tudunk repülni."

2010.02.09. - kaptam választ

a tegnapi levelemre az egyik barátomtól :) Tudjátok..a válaszlevél megnyitásához sokkal nagyobb bátorság kellett, mint leírni a bocsánat kérést, a mentségeket, az érzéseket és elküldeni azt. A válasz bármilyen lehet...elutasító, mérlegelő, kompromisszumos, kicsinyes...elnagyolt...de Anita nem ilyen. Ő egy Down szindrómás kicsilány anyukája. A legjobb dolog ami eddig történhetett a pici életében az, hogy az ég egy ilyen anyához küldte. Emlékszem -mivel pár óra különbséggel császároztak bennünket- amikor behozták az akutba, csak sírt... A műtét alatt, a dokik meglátták a picit, felfedeztek rajta jegyeket amik a Down-babákra jellemzőek...majd elmondták neki. Ha mindez nem lett volna elég, a kicsilány három üregű szívvel, fejletlen tüdőcskével született...rengeteg dolog várt mindannyiukra. A szülőkre az elfogadás, a saját fájdalom átalakítása erővé, és a tevékeny hozzáállás. Hihetetlen erejű szeretettel ölelték-ölelik körül a kismanót, aki már átesett szívműtéten kezeléseken azóta. Én csak csodálattal tudtam már akkor is nézni, hogy milyen elszántsággal fejte-vitte a gyermekosztályon fekvő babájának a tejet...és neki nemhogy apadt volna a stressztől...nem! Ő -akinek ezernyi oka lett volna depresszióba burkolózva taposni az elfogadhatatlant- egyre többet és többet tudott adni a gyermekének. Már itt eldőlt benne minden. Az ő gyereke -ha már fentről ilyen hátránnyal indult- itt megkapja a legtöbbet amit lehet. Csodaszép kicsilány, alig látszik rajta a szindróma, kicsit van csak lemaradva a kortársaihoz mérten, de nem sürgetik semmiben. Szeretik és elfogadják. Ennél többet egy szülő nem adhat. (Nekem ezt még tanulnom kell...az elfogadás részét. Nem elvárások kellenek a gyereknek, hanem egy kis burok ahol maga lehet és épülhet minden tekintetben. Biztonságban.)

Szóval Anita válaszolt. Nagyon kedves volt...és sírt is, ahogy elmondta. Vannak emberek akiket nem szabad elhagynunk magunk mögött. Ő is ilyen, és jobban vigyázok rá eztán.

2010.02.08.- megírtam

A múlt héten azthiszem elvesztettem két távoli barátot. Nem ápoltam úgy a kapcsolatot ahogyan kellett volna, de nem miattuk...én ilyen vagyok. Azthiszem...hogy ha nem mondom, akkor is érzi minden szerettem, hogy fontosak nekem. Hát kiderült,hogy nem. Majdnem egyszerre "mondtak fel" nekem...( nem válaszoltak a levelemre, üzenetemre) annak ellenére, hogy nem is ismerik egymást.
Már a hétvégén megfogalmazódott bennem egy levél nekik...de a hétvégék alkalmatlanok a magányos levélfogalamzós gépelésre...így csak ma öltött testet. Elküldtem. Nem várok választ, szerintem nagyon megbántottam őket a figyelmetlenségemmel. Sok barátom van, akikkel már elfogadott ez a havi egyszeri mivanhogyvagy?-viszony, és egy-egy találkozáskor ugyanonnan folytatjuk a dolgot, mint amikor elváltunk. Azthittem ez mindenkivel működik...hát nem. Nekik több figyelem kellett volna...tudom is miért. Egyikük kicsilánya down kórral született és pont egyszerre szültünk, egy kórházban. A másikuk egy ereje felett teljesítő háromgyerekes fiatal anyuka...aki nővéreként tekintett rám.
Én csesztem el.

2010.02.05. - péntek

Egy hete voltam dokinál a nagy fiammal,ma ismétlés... Egész héten itthon tartottam,hogy javuljon a helyzet. javult is,és tegnap este anyuéknál készült aludni. Otthagytuk, majd pedig fél10-körül telefonált anya, hogy Imi nem tudja abbahagyni a köhögést, olyan rohamféléje volt. párom hazahozta, aztán adtam neki egy Rectodelt kúpot, mellkasára vietnámi balzsamot pamacsolt apája, egy adag rinathiol és hidegpárásítás. Na. Így sikerült elaludnia és egy viszonylag elfogadható éjszakán túl lennünk.
Annyi a beteg gyerek hogy még...a csoportjában már alig vannak öten.

Most itt az unokatesójuk, őrültködnek ezerrel, még szerencse hogy van hely rohangálni. A kicsi lány hintázik, míg a nagyok kergetőznek :) Ő a bölcs megfigyelő:)

Holnap apánk nem dolgozik, és ez -mily szerencsés véletlen- egybeesik a bálás nappal. Anyóssal megyünk túrni egy nagyot. Sokan nem értik ezt a tevékenységet, és nem is értékelik...de engem kikapcsolt ez a fajta "vadászat" :)

Megyek, mert meg kell rendelnem a szülinapi ajándékot fiamnak, a játékboltban fogalmuk sincs mit szeretnék...

2010.02.04.- Húsztíz

…azaz 2010. ahogyan a számsor egy ötévesben tudatosul.
Eljött ez is. A karácsonyt váró felfokozottság után pihegtünk, ünneplőből levetkőztünk pár nap alatt. Nagy durranásokkal, fénycsóvában ragyogva elbúcsúztattuk ma a tegnapot…a holnapért. Megint átfordult az évkerék. Évről évre lezárul ilyenkor hivatalosan is egy időszak, és a január elsejei eszméléssel mintha valóban járna egy-egy tiszta lap mindenkinek. Legalább is az érzés ez, hiszen az évenkénti 365-napos etapok elején rendre nagy bennünk a kíváncsiság, mi lesz hogy lesz idén és a tenni akarás (gondolok itt a sok-sok pezsgőillatú fogadalomra).
Új esély a fejlődésre, változásra…tanulópálya ez, de még milyen. A jó az, ha valóban épülünk minden napunk által. A tanitóink vérprofik. Ösztönösen azok, köszönhető ez annak, hogy többnyire nincsenek tudatában az „én nevellek s te engem nevelsz” kapcsolattal. Hatunk egymásra jól-rosszul folyvást, de a döntés mindig a miénk. Mit fogadunk be és mi az, amiből aképp tanulhatunk hogy : „na ezt aztán én nem így teszem”.
Az útja mindenkinek más. Más a burkolat, a sávszélesség, útminőség és az emelkedő foka is. Hajlamosak vagyunk önsajnálatra, ha néha nagy a sár (és úgy érezzük elsüllyedünk) vagy több a kátyú mint jólesik, de a legokosabb amit ilyenkor tehetünk az, hogy körülnézünk: másnak hogy megy ez? Hogyan halad mégis? Fontos, hogy ne a negatív érzéseinkre, benyomásainkra keressünk igazolást, vagy társakat a panaszhoz. (Az ugyanis ha egymást lefelé építjük, csak nagyobb akadályt teremt.) Inkább épüljünk egymásból, egymással. Kérjünk segítséget, hallgassunk meg másokat, a büszkeség és harag itt semmit nem segít.
A legjobb példák erre is (mint annyi mindenre) a gyerekek. Ők a maguk –még- tisztán egyszerű kommunikációs szintjén, sallangok , pózok nélkül nyíltan ellesnek egymástól ezt-azt. Könnyen megbocsátanak, és szívesen segítenek, összefognak ha kell. Itt még tetten érhető az egységben az erő. De vigyázzunk! Mert – az oda-vissza hatás kölcsönössége révén- Ők tőlünk lesnek a legtöbbet és így nagyon fontos a minta amit adunk. S bár most még csak „húsztizet” írunk, amikor 3-4-5-6… évesek… azonban tíz-húsz év múlva már Ők lesznek azok, akiknek példaként kell állniuk . Nem mindegy hogy állják majd a sarat.

2010.02.03. - Mindig ott akarok lenni!

"Amikor még egész pici voltál, egy puszival jobbá tudtam tenni számodra a világot. Vagy egy kanálnyi orvossággal. Meg tudtam javítani olyasmit is, amin még a puszi sem segíthetett - ragasztóval és szalaggal, tűvel és cérnával, kapcsokkal és madzagokkal. (...) A felnőttdolgok meghaladják a képességeimet. Azt kívánom, bárcsak lenne olyan varázserőm, amivel helyre tehetném az ilyesmit is. De nem tehetek mást, mint hogy itt vagyok. Mindig itt leszek."

/Pam Brown/

2010.02.03. - TÜRELMET!

...ezt kérnék ajándékba, ha lehet. Régen megvolt, de valahol elvesztettem az utóbbi időben és már nagyon hiányzik. Nem vagyok önmagam nélküle. Éjszaka a nagy forgolódásban olyan gondolataim támadtak, hogy talán idegösszeropi előtt állok, de utána olvastam. Gyors öndiagnosztizálást követően megállapítottam, hogy szerencsére még nem :) Nincsenek semminemű öndestruktív gondolataim, és álomvilágban sem élek, meg nem görcsölök egy problémán éjt nappallá téve (hacsak a fogyi nem tekinthető ilyen problémának) Mától igyekszem tudatosan változtatni, hiszen az "erő benned van" -neeeeem?

Tegnap mozgosítottam párocskámat is, hogy rendezzük át a hálót...hátha ez megoldja a gondjaimat. Ja. Szebb lett, de semmivel nem aludtam jobban, mert hajnali fél kettőre már mindkettő gyerek ott szuszmákolt mellettünk. Eszter még mindig cicizne...NA EZ AZ ami roppant mód bosszant. Már én nem akarom, de nagyon nem! Elmúlt 2,5éves, és nekem már abszolút nem esik jól ez a fajta csöcsörészés :( lehet hogy ez a frusztrációm alfája és omegája? Nem tudom...de tényleg nagyon nem szeressem már, megbeszéltem már vele többször hogy csak ebéd utáni alvásnál és estinél van...éjszaka, napközben, reggel nem. És hogy ha jön a Nyuszika, akkor aztán már nincs is, mert hamarosan ovi és ilyen nagylányok már nem ciciznek...nem lesz egyszerű meccs, már most érzem.

Ma szerettem volna a nagyobbat visszavinni dokibácsihoz, de teljesen felesleges. Szinte ugyanúgy köhög, úgyhogy még almás az ovi...én pedig nem nagyon vagyok szórakoztató itthon :(

...most nincs más....majd később.

Jövő7 en ötödik szülinapja lesz mókamikinek, de az egyik ajándékát még fel kell kutatnom. Ovis játék, ott nagyon szeret vele játszani. Ha más nem lesz, megrendelem a netről. (Rush Hour a neve)

Megint süni tortát kért az úr...ráadásul kettőt, mert egyiket az oviba vinné :) nagyon ki kell tennem magamért...a müllerből meg csokiropit is kell hozatnom a tüskékhez...gyorsan intézkedek is.

PÁPÁPÁ!

2010.02.01. - már süt.

...de így sem az igazi. Most mejd' megvakulok attól, ahogyan a csodaszép és még hófehér hótakaró megtöri a ragyogást. Baccameg. Ilyenkor mindig eszembe jut az a kis dalocska, hogy " télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van..." Tehát van, akinek valamiért semmi sem jó. Most ez a sapiens én vagyok.

A fogyókúra? Áll. Megint. Már csak bőőőő három hónapom van addig, míg vetkőzni kell a nyárra. Új hónap, új erő? Jó...akkor bízzunk ebben.

...de mi van ha totál erőtlen vagyok.

Készül a konyhabútorom, majd ha meglesz bemutatom mindenkinek! Elvileg még 1-2hét.
Gondolkozom, hogy mit is mesélhetnék, mi történt velem. De semmi...üresség, szürkeség. Ez már tényleg depibe hajló magatartás! Nem Rátok nézve ciki az, hogy nincs mesélni valóm, hanem magamra nézve szánalmas. Jelenleg sajnos egy olyan gödörben vagyok, ahol nem meg- hanem csupán túl élésre játszunk. Pedig semmi okom erre, tényleg. Egy elcseszett műszomoronty hisztispics' vagyok, na.

Láttam az Avatart, és ajánlom! Jobb minőségben nézve, még xtrább élményekkel gazdagodhat aki látja. Azt mondják, 3D-ben az igazi! Szép, látványos, olykor elgondolkodtató...a végére (amikor emberek "háborúztak" a pandoraiakkal) NEM az emberekért szorítottam! Helye lesz a polcunkon, ez már biztos.

A kalóriaszámolást ma sem vállalom, nem tudom összeszedni magam ehhez. Most ott tartok, hogy arra vagyok büszke, hogy mit NEM ettem meg. Ma például nem ettem egynél több túrógombócot, nem ettem tésztát a leveshez, sem pedig a szaftos husihoz. És nem ettem kiflit sem reggel. Most negatívban vagyok, de talán így is lehet haladni, és pozitívba fordítani mindent. Meglásssssuk.

Hajrá hurrá!

2010.01.28. - UP ami inkább DOWN

A meséről van szó. Kritizálnám bőszen, de abban a tekintetben ehhez nincs jogom, hogy nem néztem végig...nem bírtam. Elaludtam, DE az első 20 (!!!!!) perc rettenet volt, és semmiképpen nem nevezhetném kedvcsinálónak. Ebben az időterjedelemben láthatjuk a főszereplőt álmodozó kisgyerekként, majd ifjú házasként...aztán jön a leépülés a párjával egyetemben, de amolyan drámai, szívfájdító stílusban. Végül az egyik kisöreg meg is hal... EZ mesébe való???? Szerencse, hogy lebeszéltem magam anno a moziban megnézésről.

Tegnap kimaradt az elliptika este. Tömött programsor volt azonban így is. Délután kimentünk az udvarra, gyerekek tombolhattak kicsit, párom folytatta a konyhaszekrényemet, én pedig segédkeztem ahol tudtam. Nem volt kedvünk menni sehova, így estére beterveztem a NAAAGY jelmezkészítős családi projektet. Eszter ősasszony (!) jelmeze már konyhakészen várakozik, de Imi medvéje még a barlang sötétjében bujdokolt.
Mivel a bálásban sem és helyileg sehol nem találtam anyagot...beáldoztam egy régi, "jüszk"-ös barna polár takarót. Elővettem little boy egy melegítőjét és egy kapucnis pulcsiját, aztán nekifeküdtünk ... családilag. Egész jó lett azt tekintve, hogy nem tudok varrni :) Még kell fül és farok (csisszesen elég az anyag) de ha kész, ígérem, megmutatom. Remélem, legalább azt az egy alkalmat kibírja :D

Mai kaja eddig:
Banánturmix 1 banánból
2 dl 2,8 tejből
(Már most 250 körüli kcal)

Mai napra előfénylő bölcsesség apukámtól:

"...nem szabad segíteni másnak haragudni!"

2010.01.27. - ovis szünet

MA nem lesz óvoda, így hárman leszünk a napi party-n :) Valamit főznöm kéne...Nagyfiam imád palacsintát kevergetni, így valószínűleg az lesz az egyik fogás, illetve tegnapról sajtos tészta...nekem pedig spenót. Bármennyire is egyoldalra billanőnek tűnik a képzeletbeli mérleg nyelve az ételek vonzóságát illetően...én egyértelműen kiállok a spenótom mellett. A palacsinta adagomat már sütés közben magamévá szoktam volt tenni 1-2darabos limittel. Az asztalnál már csak nézem ahogy cseppen a gyerekmancsokról a lekvár nomeg a kakaó :)

Hugom pénteken költözik haza Pécsről, fél évvel a világmegváltó tervekkel átszőtt leköltözés után. Jó lenne ha már megállapodna és nem ugrálna ide-oda éves-féléves viszonylatokban. Hallod Hugom!? Negyedszázadnyi bezsákolt éved elég indok arra, hogy megkomolyodj!

Tegnap este elkezdtük nézni az avatart...de bizonyos felnőtti okok miatt :) félbeszakadt, majd hajnalban folytattam. Érdekes film...majd a végén megmondom,hogy mekkora durranás ..nekem. A 2012 csak egy kis petárdányit sült el bennem. Naaaagy látványhajhász mese. Pfff.

Kezdjük hát a mai napot.

2010.01.25. - cél gyilkos hétvége

Megvolt a vendégjárás, főztünk, ettünk, moziztunk, gyerek neveltünk és terelgettünk napi 24 órát. A nyári találkozók sokkal mozgalmasabbak mint így a négy fal között négy (illetve vasárnap már hat) gyerekkel. DE így is jó. Szeretjük egymást és ez a fontos!
Szombatra egyébként kiütött valami ragya az arcomon. Nem látszik, csak fénynél, és nagyon zavar...ma vissza kéne mennem a házidokihoz is a papírokkal, de még nemtom hogy szervezem meg.

Ma megérkezett a várva várt segédkéz és befestette a hajam. A világos gesztenye hogy lehet ilyen óberfranker setét??? Mindegy...már nincs mit tenni...lényeg,hogy szééép fényes, és eltűnt a borz bundám :)

Lányom szombat óta nem kakilt, és ez mint para mamit igen aggasztott engem. Már fájlalta is néha a pocakját,ezért cselhez folyamodtam:
Teregetés után, alvás előtt verseny kakilásra hívtam a wc-hez...(mondván, ki tud nagyobbat, persze a végén nem mutattam meg !!!! :D )Bele is ment...és pozitív eredménnyel zártunk!
Barna medvét bezsákoltuk (ahogy lányom konstatálta:megetettük a wc-t) és pocakfájást elfeledtük. Fő a leleményesség!

Lassan eszméltetnem kéne akiscsajt, mert tesókája vár ránk az oviban...
kalóriaszámolás holnaptól...ma még az elvonón vagyok!

2010.01.22.- szomszédok

.... :) milyen jó is hogy vannak :)

Második napja annak, hogy az utcaajtót nem tudom kinyitni a hideg miatt, így a nagy tolókaput hagytam résnyire nyitva a bejönni szándékozóknak. Erre most, aggódva bekopog a szemben lakó néni, hogy ugye nincs semmi gond, mert ő tegnap is azt látta hogy így áll a kapu, meg ma is....és mozgást pedig nem :D Egy tündér! Meg is ölelgettem gyorsan...jó hogy valaki így is figyel a másikra, nem pedig csak hibát, rosszat, botlást keresve...

Lányom még alszik...sztem csak pár perc már...nem volt eddig net és tv-sem, így dvd-ztem. A férfi fán terem :)))) OLTÁRI! Laza kis romantikus, esetlenkedős, életbölcsességeket csepegtetős, magunkra eszméltetős, értékmutatós kis könnyedség. Jól esett.

A mai kajám...kiszámolhatatlan, pedig nem volt nagy bomba.

Délelőtt 1db tk kenyér felvágottal, 1 narancs, aztán ebédre brokkoli leves (énfajta, ami liszt-telen és krumplitlan), és rakott karfiol rizs nélkül. Csak darált pulyka husi, karfiol, tejföl és kis sajt ínycsiklandó elegye.

Holnap délután ittalvósra érkeznek szfv-i barátaink. A kajával ilyenkor nagy esély van elvetni a sulykot...de igyekszem megtalálni a megfelelő megoldást.

Ugyan ma megint kitolásra játszom magammal...nem is értem hogy lehetek ilyen genyaláda. Volt itthon maradék, kissé szavidejét vesztett túró, de még bontatlan csomiban, finom ízzel (nem savanyodott meg tehát). Ezt muszáj volt hasznosítanom, nem kidobnom így begyúrtam egy adag túrós pogácsát. Most a hűsben pihen, este pedig kisülésre ítéltetik....remélem gyorsan betermeli a sereg...nem akarok enni belőle.

Jövő7 szerdáig cikket kéne írnom, de egyenlőre ihletettségem az óperencián túl hesszel...nem jött semmi téma szembe...de van még pár napom. Gyere ÉLET, sodorj magaddal, had szívjak belőled egy újabb slukknyi ráeszmélést!

Felébredt!

2010.01.21. - SZTK-ááááááááá

Reggel korán átvittem fiúcskát az oviba, aztán a romantikus hóesésben beevickéltünk paksra. Mivel teljes labort vélelmeztem, nem ettem és nem pisiltem...de mikor odaértünk, és beregeltek kiderült,hogy pisi-vizit nem is lesz. Majd' szétdurr a hólyagom...de már szólítottak is vala a hangoson befelé a fehér székbe. Egyrészt fotytam, a tűtől...másrészt meg attól nehogy Balatont eresszek magam alá egy nehezebb pillanatban. Én és a tű nagyon rosszban vagyunk ősidőktől fogva...ez a para már inkarnálódik velem szerintem akárcsak a klausztrofóbiám. Megvolt. Eztán irány a fülészet. Volt egy gyomorremegéses sejtésem arról, hogy nem annyi lesz hogy orrbakukk meg fülbekukk. Naaaaaaaaaaagy 20-as vagy 30as fecsit megszivattak ...ja nem... az én voltam, őt megszívták...csaphideg vízzel, és belenyomták a fülembe. Ingerelték vele az egyensúlyközpontomat. Hát reagált is a drága. Az elsőnél még csak szédültem, de a másik fülem majdnem kidobatta velem a taccsot. Sz@r volt na. Mindegy, itt sincs gond, laborleletek majd holnap...

Délelőtt tízig nem is ettem semmit. Akkor egy nagy túrórudit, majd itthon egy tányér kínai csípős levest, és egy fél adag brokkolis csirkemellet a szokásos finom trutymákban. Meg persze megkóstoltam lányom rántott husikáját is...hogy fogom én ezt kiszámolni??!!!
Azóta lecsúszott egy narancs és két kiwi a bifidusz kedvéért :) nehogy gondok legyenek a nagy fajansz vízeséshez járulván.

Számoljunk:
1 Túrórudi (nagy) 275kcal (baccameg...kevesebb rémlett)
1 narancs 40kcal
2 kiwi 92kcal
leveske 220kcal (ezt találtam egy blogban)
husika (pfff)nem találom
lányom kicsi husija fél adag rántottként 280kcal

már 920 a brokkolis húsom nélkül is... biztosan ezer felett vagyok pedig azthitttem ez egy jobb nap lesz. Sebaj Tóbiás!
Sokkal több kalóriáról mondtam ma le mint amit bevittem, így nem is olyan rossz az ügy. NEM ettem ugye reggelit a családdal (fánk, croissan, kiflike) NEM vettem magamnak nasikát a bóóótban VISSZATETTEM a jégkrémet miután megnéztem mennyi is az annyi benne...sz'al fasza csaj vagyok ;) (Remélem kitart ez a lelkesedés egy darabig)

dögöljön meg a lova a kábelszolgáltatónak...aki a bejegyzés kellős közepén sztornózza a netet!!!! Ki-be kapcsol mint egy rosszabb fajta termosztát...ajófenevigyeel!!!
Naszóval:
Mackójelmezt kell prezentálnom fiamnak ovifarsangra...legalább is remélem,hogy last minute nem módosítja a dolgot pókemberre, vagy R2D2-ra/re...

Reggel dokinál voltam a már többször rám törő szédelgés, gyengeség, fázékonyság, szívlötyögés miatt. Teljeskivizsgált (cukor, RR, EKG) és holnap mehetek laborba meg fülészetre az egyensúlyzavar miatt. Ha nem találnak semmit, akkor ideggyógyász...megbolondulok!!!
Egyébiránt ő is vélelmezte, hogy a "csodálatosan nagyszerű" depoprovera okozhat ilyesmit...és javallta hogy vegyek egy tesztet is hazafelé. Vettem-pisiltem-vártam:negatív. Ennek most azért örülök.

A polgármesteriből hítttak, hogy nemodabuda, mert a szabimat a gyes után...csak a gyes után tudom kivenni, tehát kiscsajszülinap után még itthon dekkolhatok egy hónapot. Faxa...inkább dolgoznék...mit fogok itthon tenni magam? Ők oviban -nem vehetem ki, hisz épp akkor szokik majd be- apa dolgozik....énmeg szeretkezek a rézzel...

Na jó, maradjunk inkább a kalóriáknál.
A délelőtt a doki, és a jelmez alapanyagra irányuló, de sikertelenül végződő turizás miatt karrrrcsú lett:

1tk kenyér leheletnyi vajjal és 1kk mézzel cca:130kcal
15 dkg savanyú káposzta
2 kiskocka csoki

Ebéd és aztán:

tegnapi levesből 1,5tányér
1,5 db sült csirkecomb
1 cseripaprika
1 narancs
1 tk kenyér mint reggel

és most a net szarakodása miatt
egy csészényi 1,5 tej édesítőzve kávézva

Most nem részletezném, kiszámoltam korábban:cca 990 kcal.
Ez most egy jobb nap ezügyben.

Holnap éhgyomorra kell laborolni, aztán sorbanülöm a másik dokit is. Ebéd gyanánt...lehet, hogy kínaiba viszem apát :) Sőt...!

(a fotó a tavalyi jelmezeinket mutatja...Bob és Piros')

2010.01.19. - enni vagy nem enni?!

Itt-ott finoman másutt kevésbé finoman gömbölyödő fiatalasszony áll a spájz közepén. Kezében aprócska gyönyör, pillanatnyi élvezet, olvadásnyi mámor. Küzd magával és a vággyal: egye-vagy ne egye . Az apró kis "testen" finom hívogatással redőzik a színes alu csomagolás, hívogat: hámozz ki, a tiéd leszek nyomban!
DE kapcsol szentem, és csatornát vált agyban. -Finom és hívogató vagy, olvadsz, mámorítasz de az élvezet melyet hozol tényleg csak egy pillanat, aztán marad az önvád, és szembeköpés, hogy már megint nem bírtam magammal. Tudod mit? NEM ESZLEK MEG :) Isten veled aprócska valószínűlegnagyonfinomésegydarabsohasemelég csokigolyó, zurück vissza a polcra... ÉN FOGYNI AKAROK!

...ez történt negyed órája... :) Ki mondta hogy egyszerű lesz? Senki. Saját korlátaimat kell néha döngetnem.

Mai tápolásom listázva:

- köbö 25dkg sütőtök 192kcal
- 2dl 1,5%tej natur kávéval és édesítővel 92kcal
- 1 db narancs 40kcal
- 1fél szelet natur husi 150kcal

ebéd:
- 1 tányér tésztátlan karalábé leves cca:188kcal
- 1,5 szelet pirított tk kenyér 160kcal
- 1 hagyma 32kcal
- fél doboz olajos (áááá)tonhal 266kcal

Összevissza kábé 1130kcal. Pontosan nem tudom meghatározni, mert nincs tök pontos adatom mindegyikre, így ez csak hozzávetőleges. Ma már nem sok mindent vihetek be. Valszleg lesz még egy soványtejes kávé és narancs. Önnnyi!

...Drágám újfet túlórába fogott a múlt héten, így megint magunk vagyunk estig. Szép időben, mikor kint viselhető hőmérséklet mérhető, ez nem is akkroa probléma, mert az udvar, a játszótér a lehetőségek hazája. De így besummantva a lakásban le vagyok eresztve fantáziailag. A sétát általában estére hagyjuk mikor a család feje is megjövelt vala, tehát addig szabad foglalkozás itthon. Pfff. komolyan mondom, bármennyire is szeretem aprónépeimet, a -játék- szótól már néha herótom van. Nem vagyok én egy tamagocsi akit folyamatos nyomogatással lehet aktivizálni illetve aktivitásban tartani...ááá fel kéne már töltődni valamivel...
Pénteken a helyi lap újságírós vacsijára menek, édesszülémmel és hugommal, mivel mindannyian publikáltunk valam egysmást tavaly. így köszönik meg az aktivitást, aminek ugyan örülök...de a fogyókúrám nem lesz érte hálás. Sebaj, majd rágom a zöldeket mint egy nyúúúúl (csak nehogy vééééletlenül a szobafenyő mellett térgyepelve érjenek tetten...) ;)
Hajat kéne festenem....már kellemes borz-szerűen őszbe hajló csíkom van fejtető tájékon, ez nem tesz jót az imidzsemnek :) Becserkészem még a héten valamelyik segítő kezemet, mert magamnak képtelen vagyok egyenletesen bevakolni a hajzatot.

.... megyek megnézem mit melózik ma Gok a negyvenes nőcin...mindig a vége a legjobb :) (mint sok minden másnak ugyebár)

2010.01.18. - egyébként

..ez a kalóriafigyelős dolog tényleg hihetetlen visszatartó erővel bír! Most azt mondom, érdemes kipróbálni...annak ellenére, hogy korábban a frász kivert az ilyennemű számolgatásoktól.
Ha az ember lánya elé kerül ezen időszakban egy csokika...mérlegelni kell. Csokika és kis bódottá' hormon...de aztán semmi más délig...vagy finom, változatos evészet. nem kétséges ki nyer. Nem mondom, hogy nincs olthatatlan édesség éhségem olykor (ezért volt ma a 10dkg jégrém) de ésszel bírok. Nem rontottam neki a csokimiki hadseregnek, inkább a kisebb kalóriás gyümölcs jégkrém. De ennyi.
Viszont...így télvíz idején, a lakásban punnyadásra kárhoztatott apadni vágyóknak gondolniuk kell arra is, hogy tevékenyen töltsék az időt. Nem a legjobb a kajálási hajlamra nézve az, ha a fotelben csüccselve bámuljuk órákig a tv-t. Óhatatlanul tápolásba fog torkollani! Tenni vagy menni kell ha esik, ha fúj! Én ma délutánra vagy a gyerekszobát rázom gatyába a gyerekekkel míg apa hazaért, vagy könyvtárba megyünk.Még megálmodom ;)
Alig várom a márciust, hogy újra futócipőben szuszogjam végig a kivetett etapomat. Nehéz lesz újra kezdeni már innen látom...de végtelenül hasznos.
Sokszor tör rám nemszeretem érzés a lassú fogyásom miatt. Ilyenkor én arra gondolok, hogy a lassú apadás is apadás. Mert mi lesz ha feladom megint? Oké...lesz egy - két jó kajálás, felhőtlenül, carpediem-felkiáltással tömve magamba minden földi "jót". De aztán...utálni fogom magam, hogy megint visszaléptem. Újrakezdeni pedig egyre nehezebb lesz.

Kitartás mindenkinek!

2010.01.18. - 7fő

A hétvége kalóriadömpinggel zuhant rám. Szombaton még rendben volt minden...délelőtt főznöm és sütnöm is kellett két gyerekkel nehezítve,és ezért nem is volt időm betermelni jóformán semmit. Főztem brokkoli krémlevest, meggyszószt naturszelettel és rizsikét. Ebből én csupán levest és húst ettem, nem is volt para. Még a sütit is sikerült kikerülnöm :) Este bálba mentünk, naggyon jó volt, csak vacsorás. Ennek hála 8után lecsúszott egy fél tányér marhapörki savanyú uborkával...de megéreztem. Győztem utána táncba vinni uramat, hogy ledolgozzuk :)
Vasárnap délelőtt félkómában átmentem anyuékhoz, mivel itt aludtak szüleik duhajkodása alatt a minik. Itt is ebédeltünk. Délelőtt bebűnöztem anyu isteni finom töpörtyűs pogácsájából hármat egy nagy almával...nem bírtam kihagyni. Ebédre a sógorjelölt főzött hagymalevest, amit piritott kenyérrel és ilyen-olyan sajttal kell enni...nna már a levesnél tele lettem, de anyu gombás szeletéből még muszáj volt ennem a tisztesség kedvéért egy husikát. Délután kuss volt a gyomornak, aztán két naranccsal tömítettem.
Erre -mikor' már azt hinném, hogy megúsztam a kínokat- felhív a bálos-bulis barátnőm, hogy van sok krumplija és pacsát csinál...menjünk de mán! Hogybaccameg.
Imádom a krumplis pacsát, ami ugye négyszeresen üt a krumpli, liszt, olaj és töméntelen porcukor miatt. Odaálltam sütni, taktikáztam és bevált. Sütöttem, a kis sáskahad meg tápolt. Én megteltem a szaggal, ők meg elpusztították a csábítót :) Egy darabot sem ettem!!!! Büszke voltam!
De ma...nemtom mi van... számolok ha tudok:

Délelőtt:
1 csésze édesítős kávéporos kávé cca150kcal
1 db alma 30kcal
1 db kiwi 46kcal
1 db kifli 130kcal
1 kicsi maradék naturhusi 150kcal

Ebéd és azóta
1 adag hagymaleves 265kcal
1,5 piritott szelet tk kenyérrel 250kcal
3 lágytojás 200kcal
10 dkg jégkrém 175kcal (doboz szerint)
1 narancs 40kcal


...anyám... 1400kcal... ma egy zabagép voltam. Ez az újabb hó teljesen lehangolt, napfényre vágyom!!!! Talán javít a helyzeten, hogy közel 3km-es sétán voltunk délelőtt köbö 40percig... azalatt tán égettem is. Este meeting elliptikával. Lesz nemulass!

2010.01.14. - hegyről le

Jó reggelt!
Azthiszem elindultam lefelé a kilók hegyéről...de most nem szeretnék eltelni magamtól, ezért a kitartásom érdekében még kicsit rejtőztetem az eredményt...

Ma eddig ettem
3db kiwit ami 140kcal

Tegnap este megsütöttem egy naaaaagy véres hurkát és az lészesz az ebéd, meg fini csontlevesem tegnapról, de azt majd később számolom, hisz hosszú még a délelőtt.
Fél kilencre kell mennem, nemtom' meddig tart...de addig tuti nem eszek :) Kislánykám ezalatt barátnőmmel lesz...remélem bírnak egymással..

Tegnap este rossz hírt kaptunk. Az egyik legrégibb barátaink 3 éves kicsi fia szombat óta lázas, kiütéses, a dokik nem tudták mi baja.Hétfőn befektették a Heim Pálba, most pedig már ott tartanak,hogy Kawasaki szindróma?!!? Az (ahogy majdnem laikusként értelmeztem) akkor nagy gáz, ha a szívkörnyéki ereket is érinti az érgyulladás amit okoz...ma mennek kardiológiai vizsgálatra. Remélem nem lesz semmi baj...Kicsi Dani, erős vagy és egészséges leszel megint, tudom!!!!!

*****

Megvolt a fejtágítás. Átvettek a hivatali állományból a jelenlegibe, megaszonták a béremet is...mit ne mondjak, nem estem hanyatt. Állítólag (de csak állítólag) azonban kapok majd még valami vezeői izébizét is forintban pluszban. Majd kiderül a vallatásnál, igaz? Érdekesen jó volt újra egy munkahelyi közeg részének lenni...tényleg hiányzott már egy kicsit. Nem tudom, hogy meddig fogok lelkesedni ennyire :)

Nnna akkor menjünk vissza a számokhoz:

3db kiwi 140kcal
1dl tej 58kcal
1 banán 103kcal
3 db kispogi (sztem az majdnem egy kifli) 130kcal
egy fél rudi 80 kcal
egy adag üres csontleves 69 kcal
20 dkg véres hurka (nyamm) 580kcal (khmmm)

Ez eddig 1070körül van...ittam sok-sok vizet is, majd'egy litert az összejövetelen, mert piszokmód kacsingatott rám a fornetti a kosárkából...valamit tennem kellett...helyette.

Ma még lesz egy adag shake és alma tutira az összesen még köbö 350kcal lesz. így jó is lenne...de ugye ember tervez...kín ha éhez :)

Menek, mert kezdődik Viasat-on a Meztelenül is szép vagyok! Nagyon szeretem nézni, mert segít másképp látni magamat is, nem csak az aktuális modellt aki mindig csodaszépen "végzi". Jót tesz az ego-nak, próbáljátok ki!

2010.01.13. - bevetek mindent!

Sokaknál láttam, hogy a fogyiban kalória számlálnak is minden egyéb tevékenység mellett. Megpróbálom...nem volt segítségem, és fogalmam sem hogy ezt hogyan kell, de találtam egy számlálót a neten...remélem beválik. Az én kívánt súlyomhoz mért napi kalóriaszükségletem 1400-1500, tehát ez alatt kell maradnom, hogy fogyjak. Ma köbö 1170-nél tartok ...eddig :(

Amit ettem, számokkal:

1 db alma 30kcal
3 db kiwi 138 kcal
3 db mandarin 132kcal
2dl (2,8%)tej 116kcal
1db kakaós csiga 248kcal
1adag csontleves zöldséggel 69kcal
1 adag spenót 276kcal
2,5db tojás 165kcal

Nnnna...ennyi...egyenlőre tényleg hatásosnak tűnik a módszer...érzem benne a visszatartó erőt a nasizástól :)
Asszem du magamba öntök egy csokis fogyis shake-t, kicsit telítek...és nem akarok mást(csak fogyni, de azt már nagyon!!!)
Átrendeztem a hálót, újra főhelyre került elliptika :) és terveim szerint míg nem tudun újra futni menni, őt fogom gyesztrálni amilyen gyakran csak lehet.

Ma felhívtak a munkahelyemről, hogy holnap jelenésem lesz. Lassan 5 és fél éve nem dolgozom, azóta történtek átszervezések emberekben és szervezetileg is. Társulási központ lettünk, 12 településsel...a gyerekjólétben én leszek a szakmai főmufti. Még mindig hideglelésem van a gondolattól is, de MEG TUDOM CSINÁLNI! Bíznom kell magamban.

Az oldal amit találtam:

http://www.kcal.hu/

Jah...az sk, ittragadt, el nem fogyasztott mézeskalácsot idén is száműznöm kell...rájárok!!!! Asszem megy a könyvtárba...had hízzon más segge ;)!

2010.01.07. - megint egy ébredés

Tegnap nagyon szar délután köszöntött rám. Szédültem mint a jófene, pedig a vérnyomásom a helyén volt. Nagyon bizonytalan érzésem volt estig, húzott a fejem, "szalajtott" a bal lábam és séta közben (mert ettől reméltem javulást) döcögtem mint egy ittfelejtett szilveszteri malac.
Pfff. Szerencsére most már nyoma sincs...remélem nem is lesz. Lehet a hirtelen édesség megvonástól leesett a vércukor szintem...? Nem tudom, vagy ezek a rohadt frontok...illetve a pakliban benne van még Depo-provera is. Utóhatás, hormonszintem ugyanis még mindig nem állt helyre. Még sehol a jogos havi megtisztulásom...
Basszus..ideülök a géphez, erre a kislányom a gyerekzenéit kezdi el követelni (youtube-on csináltam neki egy mappát), fiam meg a traktoros játékát (agroinform.com/games)...hát kié ez a gép a kutya vigye el?
Na jó, megyek is mert dúl a háború zene/mese téren is....

szép napot!

2010.01.06. - beindultam!

Az új évek ugye arra(is)jók,hogy új célok, elhatározások szülessenek...ezen ne múljon a világbéke :) én is határozatam: ÚJRA mozogni fogsz anyám!
Kaja visszafogva, CH jelentősen redukálva, folyadékfogyasztás feltuningolva és beszabályozva előre megtöltött palack által.
Tegnap előtt futni is próbáltunk, de kissé szottyos vagyok, meg q-va hideg is volt...így csak egy-egy kör ment sétával megszakítva. Tegnap ugye behavaztunk, így a honi mozgásformát kellett előkotornom. Bevetettem a lábsúlyokat, a fittball-t és a (hivatalos nevét nem'tom, én csak így hívom:) lábtornát :) (Ez egy olyan belsőcomb erősítő.összenyomandó izé...szeressem, már évek óta birtoklom, jó szolgálatot tesz a fogyási rohamokban.
Naszóval este a nagyfiúnk szüleimnél aludt, átsétáltunk a hóesésban, majd vissza, utána a kiscsaj is lefáradt gyorsan, és nekifoghattam. Szex helyett most torna volt, férfias horkantásokkal övezve (kicccsit elfáradt a drága).
Jól esett így ma meg is ismételtem ebéd után, míg aludt a mini (mellesleg még mindig húzza...).
A kaja..? Hmmm. Kicseszek magammal rendesen. Ma a tegnapi x-tra nyamira sikeredett krumplileves és spenótfőzelék volt tükörtojással...meg a kishölgy kérésének eleget téve palacsinta. Egyet bepusziltam a sütés alatt csupaszon (nem én voltam naked :) )...a többit pedig elrejtettem ebéd után a mikróba...baccameg, ha nem eszik meg estig, át kell vinnem anyuékhoz, hogy ne kísértsen itt nekem. Egyébként is sok csábító végzi az ő asztalukon :)
Reggelente szüleim a bolti körút során mindig belépnek hozzánk, hoznak ezt-azt a gyerekeknek reggelire, és itt maradnak a kicsivel míg átviszem a nagyot az oviba...le kell állítsam őket a fánkok ide cipeléséről. Minden reggel két megtermett csokis-lekváros vagy vaníliás pékremekkel kell fakrasszemet néznem, anélkül, hogy komótosan magammá tenném bármelyiket is. Kísértések dögivel...
Norbi új könyvében ma rákerestem (internetttesen kifejezve) a narancsra ami nagy örömömre U1-es tehát bármikor ehető nyugodt szívvel, és a mozzarellára...ami úgyszint :) Ennek örömére ma este mozzarella vacsi lesz valami csípőssel...
Nyamm.
Párom már hazaért fél órája, de kemény húsz mp után kifordult az ajtón, és elrohant. Szekszárdra mennek anyósáékkal (a szüleim ma már túl soxor szerepelt) ő egy autóbontóba (hátha megmenthető még kicsit nekünk a fiat) többiek pedig egy Suzukiért...ami a hugomé lesz eztán. Kíváncsi vagyok hogy alakul kettejük története :) Ha olvasol hugom, sok szerencsét kívánok neked én, mint jogosítványtalanságba menekült autóvezetés fóbiás. Remélem neked beválik!Go!
Ha minden igaz, május elején megyünk Sopronba összcsaládilag. Ősök egy hétre, mi többien (munka végett egy 4 napos 7 végére :) NAGYON várom, csak jó idő legyen hogy kirándulhassunk sokat a minikkel. Úgy szeretem azt a vidéket, piszok messze van...de azt hiszem simán odaköltöznék!