Szép esténk volt ma a minikkel...Kisfiam épp anna és peti oldalon kalandozott, míg hugica egy narancs elmajszolását követően elém villantota kicsi kezét -toszos! felkiáltással. Utamat kicsi utánfutómmal a konyha felé vettem, ámde útközben őt a fürdőnél lecsatlakoztattam, hogy egy pillanat és jövök kezet mosni. Konyhában kettőt fordultam és mit hallok puffcsobbááááá!!!! A tíz lépésnyi távolságot rekordsebességgel tettem meg és a kövi tárult a szemem elé: családunk legkisebb nőtagjának összes szőke tincséből bőséges víz hull alá...ami azért nem volt annyira gáz a ruházatát tekintve, ugyanis kicsiny tappancsai is bokáig merültek a vízben...a kád vizében. Kisasszonyka ugyanis az ikea-s fellépőjéről pipiskedve behajolt a kádba a szépemlékű fürdővize fölé és nekiállt önállóan mancsot tisztítani. Nem tudtam hogy sírjak vagy nevessek, de végül utóbbi mellett voksoltam miközben visító porontyomat hámoztam ki a rásimult pizsiből és szétázott pelusból. Eme tevékenységemet -még mindig sivítozó- gyermekem már a szobában azzal jutalmazta, hogy (nem kertelek hímelek és hámolok) frankón az ölembe hányt ... :( Gondolom az ijedtség és a hisztifokozatú sírás hozta meg ezt a hatást... Erre az eseményre bátyó is berobbant és megvizsgálta két méterről a szitut, majd pedig bölcs férfiember lévén sarkonfordult és hagyta a bolond nőket a maguk dolgával. Csajszika lassan megnyugodott és utólag már ő mesélte el babanyelvén és mutogatva a sztorit. Ugye hogy szép esténk volt? Ja...és nem vagyok éhes... khmmm. JAJJ...nem vág témába, de nagyon szeretném megosztani művünket, amit apával műveltünk mikor még itthon volt (nonono, semmi pajzán gondolat) kicsifiunk szülinapjára. Alkottunk egy tortácskát Bartos Erika annapetiésgergője után szabadon. Íme a mi sünitortánk (kicsit fentebb):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése