Nnnna, ma is ideértem. Lányka alszik, fiúka oviban. Ma van a gyereknapi rendezvény...tele van a gyerekek kicsi szíve izgalommal, a szülőknek pedig mása van tele...ugyanis ebből is színtiszta üzlet lett. Meg van pakolva az iskola udvar dodzsemmel, körhintával, ugrálóvárral...állítólag ötszáz forinthoz közeli menet áron. Azannyukmindenit. Kedvem sincs felmenni :( de mégis muszáj, nem hagyhatom cserben a gyerekem. Majd kíváncsi leszek, hogy hogyan tudom normális keretek közt tartani a kívánságaikat...egyedül. Hmmm.
tegnap megjártuk a hölgyikével a fodrászt. Csatolok egy képet, hogy milyen tündibündi lett így is. Most már duplán bántam, hogy úgy kiakadtam a bátyókára a vágás miatt. kunkori aranytincsek nincsenek...de azért így is csajos maradt a picike. Fiam első szava amikor meglátta a hugit: "-anya de szép lett! Ugye milyen jó hogy levágtam ?" AHHHHHHHAAAAAAAAA!
Holnapra szervezzük ugye bnőm harmincadikját...és alig leszünk. Sorban szólnak az emberek, hogy nem jó nekik mégse az időpont. Innen üzenem, hogy meg van róluk a véleményem...ennyire nem képesek azért, aki állítólag a barátjuk. Ezernyi módosított, mondvacsinált, elhebegett-habogott kifogás közt maradunk összesenhatan (plusz egy meglepi vendég) akik köszöntjük. Basszus....nem így akartam :(
Á, le is hangolódtam most a ténytől, megyek befejezem a tortát, aztán átadom magam a délutánnak...
sziasztok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése