2011. júl. 28.

2011-07-28 allergia

Még sohasem voltam így.
Folyik a könnyem, vörös a szemem, pusztítom a pézséket, tíz körömmel vakarnám a garatom és a belső fülemet, ha hozzáférnék...az arcomról nem is beszélve.
SEMMI errevaló gyógyszerem nincs így gyorsan megittam egy calcium sandoz-t...hátha. Aztán meg megyek a dokihoz, metsen meg valamivel.

Gyerekek, én eddig azt gondoltam hogy a sok felhajtás az allergia körül csak hiszti...de basszus, ez TÉNYLEG kiborítóan szar!

****
 Vettem Allegrát, bár a Calcium sandoz is felszabadítólag hatott fél óra múlva...biztos ami tuti.

Esik
Már megint.
Remélem ma nem sok ügyfélnek jutok eszébe...nagyon alul vagyok kapacitálva agyilag. Ásítozok és ásítozok ha kell ha nem.

Holnap lehet hogy nem dolgozom, mert fel kellene mennünk félhivatalos ügyben a székes fővárosba, aztán jövő héten pedig otthon munkálom a fémet :) /bacom a rezet ha így érthetőbb/

Tele van a tele van aaaaa...

2011. júl. 26.

esti kupac... 2011-07-26


Napló kép

"A nők angyalok.
...és ha valaki letöri a szárnyunkat?
Mi egyszerűen csak tovább repülünk egy seprűn.
Mert mi ilyen rugalmasak vagyunk :) !"

2011-07-26 vaku


A fejfájás elmúlt, de nehogy eseményveszteség élményem legyen, a mai nap sem kezdődhet csavar nélkül.

Hajnalban 3.22-kor ki kellett mennem, mert hívott a természet szava...és azóta ébren vagyok. Visszafeküdtem én, nem abban volt a hiba hanem innentől kezdve folyt az orrom és prüszköltem. Az orrfújás még hagyján, mert azt félálomban is el lehet kenni... a tüsszögés viszont garantáltan álomölő hatással bír.
Kiültem hát a konyhába, magam elé vettem pár Nők Lapját, és egy szelet sárgadinnyét...és "vígan"voltam.
...most meg kiba@tt álmos vagyok :( de már semmi értelme visszafeküdni, csak összekuszálnám a laza ideg szálaimat.

Ehelyett leültem a géphez.
Fázik a lábam. 13 fok van odakint!!!!! Felháborító, hogy rendre fel kell háborodnom az időjárás szélsőségein! Júliust írunk hé! Állítsa már át valaki odafönt a mikro-t!

Felmentem a fészbúúúkra, ahogy rendesen. Az első bekapcs alkalmával mindig körberohanom virtulaité a kapcsolódási pontjaimat a világgal (fészbúk, gémééél,hoxa...) ez ma sem volt tehát másképp. Jajj. Má'meg felhörrentem azon, hogy a mai fiatalok, akik állítólag mennyivel kifinomultabbak és okosabbak nálunk zsenge koruk ellenére a technika tekintetében, milyen hibásak a fotózkodás terén. Olyan szívesen rákiáltottam volna többekre, hogy: - TE! Igen Te, rózsaszín (!) testhez simuló pólóban feszítő, fényesre nyálazott szájú, gondosan szembelógatott hajú fiú...ja, pont te gyermekem! Nem mondta még anyád, hogy a tükör alapvetően vissza szokta verni a fényt, és ilyeténképpen a belevakuzás mint olyan, nem túl szerencsés? Ugyanez szólna a szintén tükörben pózoló, éppen bugyit takaró, fodros-minis tizenpár éves kislánynak is, akinek az a fixa ideája a vakus bénázás mellett, hogy milyen jó, hogy ő 15évesen nagylány ettől a minitől, és mennyire coooool-ok azok a burkolt szexuális üzenetek, amiket így bocsát mindenki felé online.

Szülőtársaim, mi vár ránk, amikor a törpéink levetkőzik majd a dackorszakot, és nem lehet majd megoldani a problémát annyival, hogy - Menj be a szobádba! Áááááá. Be kellene fagyasztani kicsit a jelent, amíg felkutatjuk a kamaszkori hülyeség gyógymódját. (Stop the world, I want to get off!)

Addig is megtanítom a gyerekem fényképezni...meg arra is képessé teszem, hogy meg merjen kérni, hogy lefényképezzem. Én. Fénykarika és tükör nélkül!!! ...csak remélni merem, hogy nem testhezálló rózsaszín pólóban vagy pics@villantós miniben fog elém állni aztán.

****
 Egy aprócskát felhúztam magam dél alatt. Éppen mosogatással vezettem le a hasamban felgyülemlett energiát, és készültem rá lelkiekben az incsifincsi jegeskávéra, amikor megcsörren a telefon. ISKOLA a hívó, ami a helyi áltisket jelenti esetemben. Az igazgatónő keresett.
Szerintetek miért? Hmmmm?
Azzal a céllal hívott, hogy rábeszéljen: engedjem mégis iskolába Imikét. Merthogy: ha marad, akkor XY rosszfiú kis pajtással kell majd jövőre iskolába mennie, meg hogy milyen okos, és választhatok az induló két osztály közül, hogy melyikbe engedem...
Lehidaltam. Egy az, hogy egyszer már elég volt meghoznom...nem is meghoznom...keresztül vinnem a döntést. Másodszor NEM IS ISMERI a gyerekemet. Tény hogy okos és nagyon ott van a számokban, környezeti ismeretben DE ha én még egy év óvodát gondolok az apjával karöltve neki jónak akkor miért kell ezen akadékoskodni? Rosszul vagyok attól a szövegtől, hogy - hallottam, hogy milyen okos és láttam milyen nagy, iskolaérett...unatkozni fog még egy évig az oviban.
Komolyan mondom, hogy kiakadtam. Miért kell engem ilyen helyzetbe hozni?! Miért nem lehet tiszteletben tartani engem és azt, hogy én semmiképp nem akarok rosszat a gyerekemnek?! Sajnos van egy gyanúm, hogy ki áll a vezetőség mellett ebben, és nagyon nem örülök neki, hogy ovi és suli fronton is győzködni próbálnak. Anya és a férjem is azt mondja, hogy ne hagyjam magam. Könnyű nekik, nem őket ostromolják...ennek ellenére tudom, hogy nem fogom engedni.

Nagyon mérges vagyok, azt hittem májusban már megnyertem a harcot...de ezek szerint akkor az csak egy csata volt.

2011. júl. 21.

2011-07-21 a holnap tegnapja


Ma az esélytelenek nyugalmával a nyakamban vetettem ki magam a vízfüggöny alá. (esélytelenségem oka az, hogy sanszom sem volt szárazon beérni a melóhelyre) A mellettem lépkedő minik esőkabátosan élvezték a vizet, ők még eltocsogtak volna egy darabig kedélyesen...de nekem rohannom kellett. Mint mindig... :(

DE!!!! a holnapot leszámítva már csak egy hét meló, és aztán egy hetet hesszelünk is 3/4-ed családilag. Az igazán jó az lenne ha apa is csatlakozhatna hozzánk, de sajnos a munka világát sajnos nem pillecukorból gyúrták.

Kettőre várok egy párocskát, ahol egyre több a csiriburi és apa bejött panaszkodni erről. Már ott tartottak vasárnap, hogy az anya a késbe akart dőlni....a marhája, pont a gyerekei szeme előtt. Eztán kérem nem kell azon sem csodálkozni, hogy az a kisgyerek simán ellő olyan gondolatokat a szélbe, hogy - ...felakasztom magam vagy épp azt hogy -...beleugrok a kútba.
A mintakövetés nagyon sokszor dugánkba dönt bennünket. A gyerekek tartják a legtisztább és a legőszintébb tükröt a szülőknek. Ezt már sikerült megtanulnom...voltak és vannak hibáim, amiken javítani kell amíg nem késő.

A fiam lobbanékonysága, türelmetlensége nehéz napjaim, engem másol. A "mindenttudniakarok"- sága pedig az apját :) de ez a legtöbb esetben nem is baj...bár van amikor már szinte szófosás az amit a kiscsávó csinál. A - miért? korszakot azt hittem ki lehet nőni de a kérdések csak egyre szaporodnak :D

Ma team-elni voltunk kolleganőimmel ismét Pakson. Laza eltöltése ez a csütörtök délelőttnek. Korábban hazaértem és gyorsan megfőztem az ebédünket. Gyerekek nemrég az oviban a szemem láttára puszilták be az egyik tányér káposztás tésztát a másik után, ezért hát most azt gyártottam nekik :) Apának meg kicsit csípős, virslis lecsó lesz a kaja...lehet hogy ebbe én is beszállok.

Gondolkodtam, hogy mit kellene csinálni dután. Van egy helyisége a lakásnak ami még nem készült el, de a hiánya már érezhető. Főleg vendégfogadás, és hétvégi reggelek idején :) A wc nálunk a fürdőben van. Ha vendégek vannak, akkor trónolás esetén senki nem fürödhet, moshat kezet. Hétvégén pedig, a pelenkák levetkőzése óta egyre gyakrabban szeli át a teret a kérdés: - mikor végzel mááár? :)
A probléma tehát akut. Neki kellene feküdni, ami először azt jelenti, hogy ki kell pakolni a 2m2területről mindent ami azt faltól falig (!!!!!) kitölti. Van itt egy öreg szekrény tele kabátokkal, bőröndök, táskák, laminált padló maradékok, munkásruhák, cipők, szerszámok...és ki tudja mi a békés boldog levelibéka nem. Nem tudom, hogy mennyiben találok társra az ötletben ma....nagyobb eséllyel gondolok az odázásra.

Ebéd alatt néztem egy filmet. A Jane Austen könyvklub. NAGYON cuki kis film, szerelmi szálakkal itt és ott. Még nem sikerült a végére jutnom, de bennem van az "alig várom hogy folytathassam már" érzés! (A filmért egyébként thx Istvánnak és Juditnak!!!!)

Ügyfelem (a késbedőlős) hamarosan érkezik, így búcsúzom! Szép napot, szép napot!

2011. júl. 20.

2011-07-20 megint



A reggeli szertartás levezetése után (ébresztés-etetés-öltözés-ovipassz) idő előtt futottam be a melóhelyre. Épp időben, mert utánam megint megérkeztek a pokol fellegei. Vártuk az enyhet, tegnap még talán dúdoltuk is csendben: Add mááááár Uram az esőt!

Hát csak kérd, és megadatik :) !
Jött, fújt ezerrel, dögött, villámlott de ami a lényeg: mintha dézsából öntenék!
És amit nem értek: az elmúlt napokban annyira szép idő volt a kuka meleget leszámítva...és ügyfeleim alig voltak. Erre ma, a szakadó eső kellős közepén, kettő -ráadásul mozgásproblémás- is befutott esernyővel, szarrá ázva. Az ember nem egyszerű szerkezet.

A mamikat szállító busz is a vízfüggönybe kapaszkodva ért be, így egyenként, esernyővel kísérték be őket a csajok. A folyosón, székeken most zoknik, harisnyák, pólók száradoznak kellemes hangulatban.

"Szivem szotty, kapaszkodj !" :) ...pont így kommentelt a legidősebb nénike az ablak alatt. Kapaszkodnék én ha lenne kibe :) a 'zuram dolgozik épp.

"Olyan eszed van mint a kácsapöcse...olyan csavaros" Hehe, ezt egy másik vágta hozzá a csapat szájához :)

Itt pletyiznek az ablak alatt. Hála égnek...mert amikor mulatóst hallgatnak ezerrel, az nem annyira kedvemre való.Valamit még akartam írni...de elszállt. Isten véled hát édes Piroskááám!


Helyzet-látkép az udvarunkból
Napló kép

2011. júl. 19.

2011-07-19 vihar után

Éjjel nagy buli volt odafent, rendesen lehallatszott a dob meg a basszus, és a stroboszkóp fényei is nappali világosságot hoztak egy egy pillanatra...
Tizenegy után egy oltári csattanásra ébredtem fel, mellkasból kiugrani készülő szívszerkezettel. Jól éreztem, hogy célba talált az energia, mert ma egy ügyfelem meg is mutatta, hogy a melóhely szomszédságában levő, nazarénus imaterem előtti fába csapott le a villám. Nem is akárhogyan :) a nyárfa ép, egész, zöldell, egy ága sem hiányzik...de a kérget azt olyan dicséretre méltóan lehántotta róla a villanás a csúcsától a tövéig, akárcsak Góliát pucolta volna meg hámozóval a vacsihoz. Nem semmi látvány!

Fenti ramazurinak köszönhető, hogy itt ma nem szól a tv, internet reggel nem volt és telefonvonal pedig egész nap nincs. Ügyfelek sem voltak rám kíváncsiak ezért sikeresen felzárkózhattam az adminisztratív elmaradásokkal. Szívem bütyökjei ezek ... :)

Még nyolc nap munka :) Terveim szerint augusztus első és utsó hetében szabadságra vonulok a minikkel ha törik ha szakad. Nyári szünetelni akarooooook!


a tóparti álmomat nem adtam fe, a nyugalomra még mindig vágyom. Láblógatós, langymeleg, csendes családi kör...hmmmmm de fincsi!


Ma reggel befejeztem a Király beszédét. Colin nagy volt, de a Lionel Logue-t alakító színész is pótolhatatlan. Érdekes film, nem pörgős kategória, de sikeres fejlődés történet. Ajánlom!
Este belefeledkeztünk az Eredet-be. Ez is érdekes, sőt! Csak q-va hosszú egy olyan bávatag, álomittas mormotának mint én. de majd ma feltesszük a pontot sz i-re!

Annyi mindent bejött ma du-ra. Apa fogorvoshoz vonul, az oviból nem kettő hanem 3 gyerkőcöt viszek haza, mert Eszterhez jön barátnője (bizony, már itt tartunk!). Imikének ezzel párhuzamosan le kellett szerveznem Kristófot, mert ő ugyan nem a két csajjal...
aztán: anyósomnak ma van a szülije, hat után oda kellene felvonulnunk fülhúzásra, majd nyolc utánra Miminek van futás-ígéretem fellőve. Pfff. Már most lefáradtam :)

2011. júl. 18.

2011-07-18 snittek

Kettő óra van. Még pont ennyim van vissza is a munkaidőből, és ezalatt még írnom kell egy helyzetértékelést, majd faxolni is ezt a gyámhivatalnak. :( Ehelyett itt írok.

Megint kaptam fricskákat.

Ebédre gurultam haza a házunk előtt futottam össze egy értelmiségi nagymamával, aki éppen az oviból rohant kifelé. Ráköszöntem, gyorsban közölte, hogy csak beugrott fű alatt, hogy az unoka észre ne vegye, mert különben menni akar haza vele. Mondtam, hogy ez nálunk is így megy, mire kibökte - nincs időm rá, rohanni kell. Gyomron vágott ez a kijelentés. Mintha egyszerre nyitották volna ki a szemem, és toltak volna elém tükröt.
Ez hát a bibi! Nincs idő RÁJUK, a gyerekekre mert mindig rohannunk kell. Amikor pedig már lenne idő, vagy mi igényelnénk a figyelmet, akkor ők követik a tőlünk látott -megyek megyek meg nem állok! -mintát, és tojnak a fejünkre. Van erre egy Zorán szám is...Üres bölcsőt ringat a Hold fénye. Érdemes meghallgatni, tanulságos.

A másik. Behívtam egy apukát, aki öt gyereket nemzett e világra, és most a legkisebbel adódtak épp gondjai. Elmondta a gyereket mindennek, amiből a "világ szemete" és a "hulladék" a legszabatosabbak voltak. Jajjgatott, hogy milyen ez a gyerek, meg mér'menekül már otthonról, és mér' viselkedik így velük ahogy...?
Hát basszameg. Amikor finoman megjegyeztem, hogy a nevelés mint olyan azért sokat nyom a latban, hozzátette, hogy őőőőő nem is 18 éve neveli ezt a gyereket, mert hat éves korában jött csak haza a nagynénjétől, aki évekig nevelte. Ja biztosan akkor bacódott el a helyzet, szerintem is.
Mert ez a gyerek tuti nem sínylette meg, hogy a szülei lepasszolták, aztán itthon folyvást a többi lányukkal példálóztak előtte: "-...bezzeg a Marizsuzsi mennyivel jobb gyerek nálad!"
Most pedig mossa kezeit. Felháborító. Azzal fenyegeti az egy hónap híján 18éves gyerekét, hogy kitapossa a beleit, kútba fojtja, így vagy úgy de megnyomorítja?! NORMÁLIS az ilyen? Ezek után hogyan várhatja el, hogy hazamenjen a gyereke?!

Nem tudom, hogy milyen szülője leszek majd kamasz gyerekeimnek, de ha hasonlóan defektes, akkor drága barátaim, skalpoljatok meg!

Nagyon húz az agyam. Elfáradtam ma egy kicsit. És most még mindig itt áll előttem a megírandó helyzetértékelés, plusza statisztika aminek a múlt hét volt a határideje.

Szeretnék illegalitásba vonulni a családommal, és egy langyos vizű tóban áztatni magam a 'zurammal a parti homokban, miközben a gyerekek mellettem pancsolnak, a lábamat mossa a víz, és minden csendes és nyugodt.

Csiribi-csiribá! Akarom. Most.

2011. júl. 17.

2011-07-17 "kvescsön"


Megnézte már valamelyikőtök a magánnyugdíjpénztári reálhozam kalkulátorát? És mitöbb...valamelyikőtök már kapott vissza pénzmagot? Hogy működik ez a dolog...?

Augusztus végéig kell legkésőbb zsebbe kapni a zsét, de ez azt az összeget jelenti, amit a kalkulátor kidob, vagy azért faragnak le ezt-azt? Nekem hetven körül számolt...jól jönne, ha így jönne. Minden fillér aki vendég: bódottá!

Tegnap szüleimtől támolyogtunk haza a kula melegben, amikor uram a lomis udvarában megpillantott két széket. Első blindre bárszéknek tetszett neki, és azért somfordált közelebb, de a pultunkhoz alacsony. VISZONT az asztalhoz, etetőszék magasságban, tökéletes a gyerekeknek. Ráadásul IKEA-s a téma, és mindösszesen 2eFt ba fájt a kettő, mert az egyik ülőkéje meg van repedve. (Olyan mint a képen)
Régen mondom én, jó biznisz az újra- illetve tovább hasznosítás. A faluban is az egyik legjobban menő üzlet a bálásunk, higgyétek el! Az emberek szeretnek olcsón jót kapni...és emellett nincs is manapság másra lehetőségük az anyagi leépülés miatt. PLUSZ: tényleg nem rossz dolog az, hogy ha nem szemetet termelünk, hanem tovább használjuk mások letett dolgait míg lehet, az übernagy túlfogyasztás helyett.

Ma délelőtt magunk leszünk, apa dolgozik. Tegnapi turibulink szuperül sikerült Nyusziékkal! Bár a fél egykor elfogyasztott grillkajától még este hatkor is fullos voltam, jó volt együtt, így. Mert így (ilyen hosssszan...) még eddig sose...ugye? Ismétlést!

Mennem kell mert nyavalygás van a nappali felől, hogy MIKOR MEHETEK MÁÁÁÁR ODAAAA?!
Kölkök.

2011. júl. 15.

2011-07-15 puffogó vipera


Ez voltam tegnap.

Nem mentünk sehova. Az uram beijedt az időrájás előrejelzéstől, és várta a beígért bazinagy vihart. Persze nem érkezett semmi, csupán annyi történt, hogy jól összevesztünk, nem beszéltünk, és még este fél 9-kor is csöpögtünk a harminc fokos melegben.
Elszúrtunk egy jó strandolós alkalmat basszus...pedig már azt is kitaláltam, hogy nem Balaton lesz a cél, hanem a Szelidi tó, így apósomékat is látogathattuk volna egyben...kellemeset a hasznossal.
De ez sem hatott.
Tényleg nagyon dühös voltam, és semmihez nem volt kedvem azután, miután levedlettem a fürdőruhát, és kipakoltam az elemózsiát.

Ma pedig már nincs olyan jó időnk. A szél bolondul dübörög, így a napnak sincs akkora ereje...pfff szerencsére. Abban a tekintetben jó ez, hogy legalább így, messze a víztől levegőhöz jutunk.

Holnap turis grillpartink lesz :) Barátnőmék érkeznek, terv szerint a fiúk és a gyerekek sütögetnek, míg mi anyákok áttúrjuk a bálást gyerekrucikra vadászva. Remélem jó lesz a felhozatal...Nyussz gyúrj!

Ma még sütök is... meg takarítok mert ami otthon van az horrorfilmbe illő.

2011. júl. 14.

2011-07-14 de

Nem vagyok egy mocskos szájú még mindig...de Q-VA MELEG van!!!!!!
Minden pórusom cseppen, hajat akár napi szinten moshatnék annyira elhasználódik egy egy tikkadós nap során.
Bezzeg a kolléganőm...pffff...most néztem meg a facebook-os albumát, amit éppen most, nyaralás közben töltögetett fel. Basszus. Tengerpart, szálloda medencével, hideg koktél, hajókirándulás... :( én meg itt punnyadok a harmincfokos irodámban, ügyfelek közt.

Tegnap is itt ebédeltem és ma is itt fogok. Tegnap pokolszökevény paprikákból főztek a csajok méreg erős tojásos lecsót, és sütött mellé egyikük cigány kenyeret (punyát). Ha értetek finomat....mindezt egy egy szelet mézédes hazai dinnyével fejeltük meg, aztán moccanni sem tudott senki. (Erről jut eszembe hazafelé vennem kell egy jóóóóóó nagy dinnyécskét)
Ma tyúkpörkölt lesz tésztával...ez se lesz kutya, de egyenlőre csak a meleget érzem az éhséget nem.

Gyerekeket hazahoztam ma ebéd előtt, most már a mamáéknál készülnek csendespihire. holnap is ott lesznek egész nap, néha had szüneteljenek mán ők is.

Reggel beléptem a gyerekszobába, de túl nagy volt a lendület mert majdnem hanyatt estem a felfordulástól. Tegnap este lányom még játszott egyet mielőtt mamázni vonult, és főzött a babáinak...aztán meg olvasott...majd pedig bemutatta a szalvéta gyűjteményét. Ennek eredményeképp asztalon és széken babaedények sorakoznak a kiültetett babák mellett, az ágyon és padlón kiteregetve szalvéták hevernek, és jó pár könyv várja hogy továbblapozzák az ágy végében, illetve a szekrény előtt. Őskáosz.

Nagyon meleg van. Az előbb hívtam az uramat és próbáltam rábeszélni, hogy menjünk le a balcsira egy délutáni-esti fürcsire. Nem mondott nemet...de ez még csak fél győzelem :)

2011. júl. 13.

2011-07-13 Jájjj

Ma itt egyik emberfia hisztisebb mint a másik.
Reggel a lányom bizonyította röpke tíz perc alatt, hogy valóban le lehet nyelni egy fészekalja macskát. (Mert egymagában egy darab nem nyávog így mint Ő)
AZTÁN itt bent az egyik öregmama veszekszik a másikkal, Torzsalkodnak, elégedetlenkednek mígnem kibukik a személyzet. Tényleg olyan itt néha mint egy felnőtt oviban :)

Mindemellett a meleg is tartja magát, és izzadok mint egy madár nevezetű ló.

Tegnap este elmentünk Mimivel lótifutni. Ennek eredménye 5 kör lett a (szerintem 400, szerinte 300 méteres) pályán. Persze nem egy szuszra.
Egy kör futás- egy kör séta felosztásban.
Hazaértem után, pár percre leültem míg elolvastam a mesét a gyerekeknek, aztán pedig alig bírtam megindulni. Tökéletes koreográfiában nyomtam egy frissen műtött csípő- és tér protkós mozdulatsorát. Komolyan voltak nehézségeim!...de szerencsére reggelre minden oké lett azon túl, hogy ritka szarul sikerült aludnom.

Ma délután hatra néptánc megbeszélésre megyek.
Bizony.
Helyi szinten szeretnék újjáéleszteni a felnőtt néptáncot, amit én csak senior kategóriának kereszteltem el. Megnézem milyen. Mindig csodálattal néztem a népviseletes táncosokat, hátha ragad rám is valami ebből a csodából.

Alább a hétvégi csipetcsapat egy része:

 Napló kép

2011. júl. 12.

melegségesség...

Napló kép
 Ez egy hétvégi pikcsör :)


Jó dolog ez a nyár, de mégse mindig tudom ezt gondolni róla
Tegnap este kivettem a fagyasztóból két tálca csibe zúzát, hogy ma majd milyen kis nyammantós pörkit főzök belőle.
Neki is láttam a pörkölt alapnak, de a ki csomagolási fázis után elbiggyedtem picit, mert a csibebendő nem volt éppen jó szagú. Igen éhes emberek egy erősebb megdörzsölés után lehet, hogy megfőzték volna, de nekem a hús csak akkor csúszik le, ha semminemű szagolmánya nincs. A macskák jól jártak, délre (szomszéd cicai segédlettel) be is tolták az adagot.
Eztán már csak tejfölt borítottam és kezet vágtam a reggelbe, úgyhogy fájintos jó kedvvel indultunk megint.

Tegnap elkezdtük az élelmiszer adomány osztást. Olyan nagy konklúziókat ez alkalommal nem tudok levonni, mert most csendben és rendben zajlott minden. Mára még megmaradt kábé az egyharmada...remélem hamar végzünk ebben a dögvesztő időben.

Szüleim megérkeztek, még oda is mennem kell ma megnézni őket. Körbejárták Erdély legjavát...tele vannak kalanddal és csodás élményekkel. Apa fényképes dokumentációját meg is tekintem amint lehet.

MA, képzeljétek bejött hozzám az az ügyfelem aki nem kevesebbet akart tőlem, mint elvágni a torkom. MÉG MINDIG nem sikerült eltemettetnie az anyukáját, így az önkormányzatnak a héten intézkednie kell, ha nem tesz valamit. A polgi teljesen együttműködő, és a nőci is szerzett pénzt. Felvett (írd és mond) egy helybeli uzsorástól 95eFt-ot, amit egy év alatt kell törlesztenie. A 95-re 300-at fizet vissza!!!!!! Egyszerűen nem értem az ilyen embereket...a legcsóróbbakat is velőig sarcolják. Hasznot akar húzni más kínjából, ez nyilvánvaló, de azért ne haragudjon meg a világ... Ha a 95-re kért volna az egy évre 150-et akkor még mindig jól jár, így pedig sikeresen ellehetetlenít egy két kisgyermekes családot. Embertelen állat. Keselyű, aki mások teteméből éli vígan a világát.
A toroknyeső nő, egyébként bocsánatot kért tőlem a múltkori kirohanásáért. Na erre kössetek csomót :)

Nagyon melegem van...nyomja már a fejem.

Mit meséljek még? Ez a hét nagyon nehézkes. Szerencsétlen félhajléktalanom (akinek a személyes iratait intéztem tavaly) házának a teteje beomlott. De nem egy kis részen ám, hanem úgy konkrétan elejétől a végéig az egész. A lakótér sértetlen maradt, "csak" a padlásig hajlott a födém, így szerencsétlenem benne lakik. Igyekszünk most elővakarni a családi vonalat, hogy segítsenek ha tudnak.

Elvileg ma este futni megyünk bnőmmel...de annyi mindent beszerveztem erre a délutánra, hogy még kérdés mi fér bele. A futás nagyon jó dolog, éreztem én ezt már korábban is...de q-va lusta vagyok és q-va meleg vaaaaaan!!!!!

2011. júl. 11.

2011-07-11 dagonya



Olvadok...nem rendelkezem arra vonatkozó emlékkel, hogy tavaly is ehhez hasonló pokoli klíma lett volna az irodámban...


30 fok van itt bent! A tarkómon folyik a víz, Tompa vagyok mint Mihály, és nem győzök folyadékpótlani.
JUDIT!!!!!! Akarom a klímás irodádat! MOST!

Hétvége.
Heheheheee! Pénteken kezdődött és vasárnap lett vége :) ez igen rendhagyó nem? Nagyon jó volt újra egyesíteni erőinket, családjainkat, gyerekeinket, az idillbe csak a hőség borított hektónyi izzadságot.
Panellakók, le a kalappal előttetek, hogy a forróság mellett minőségi élere vagytok képesek. Én kiizzadtam magamból még a jövő hetet is :)

Egyébként a meetingünk nagyon jól sikerült. Változatlanul jó nézni, hogy a felnőtt brancsunki mellett növekszik egy pici brancs, akik együtt (vagy nemek vagy kor szerint tagozódva) együtt róják a játszóteret, kekszeznek nagy egyetértésben a favárban, lakják be a két, játékra kijelölt szobát...
Szeretem őket együtt látni!
Volt egy vakvágányunk is...khmm...ugye csajok? Bedőltünk az infóknak és Velencei tóhoz vonultunk a hűs habok reményében. Találtunk is ott hűsséget, mert amint megláttuk a paramétereket, kicsit lelohadtunk.

Nem vagyok egy misszpitsa, aki csak wellness meg selfness érzi jól magát. Imádom a természetes vizeket és tisztában vagyok azzal, hogy combig állva a vízben a lábam körmét nem fogom látni egyikben sem...de ami itt volt, az kérem...!
Pocsolya, sártenger, dagonya....mindez harminc évvel ezelőtt itt felejtett díszletek között. A víz gyorsan mélyül, és az 130-as gyerekeink (nem beszélve a kisebbekről) kapásból pipiskedhetnek míg bírnak. A kisebbeknek két "medence" állt rendelkezésére, ami jelent a vízből kiharapott két, egyforma méretű...dagonyázót. Képzeljetek el egy ütött kopott betonstéggel övezett, alul a vasszerkezetét áztató, félelmetesen sár színű posványt.
NA, ez volt a gyerekeknek kitalálva. Ránézésre gombát kaptam...
Szemetesek dugig tele, és szépen körbehalmozva azokkal a nagy nagy kupacokkal amik már meghaladták a befogadó képességet. Játszótér...homokozó....mászóka...? HOL élsz te? Semmi! Gyerekeink a kiszuperált, és a telek sarkába állított vizibicajokkal játszottak majd'egy órát, megjegyzem ők ezt piszokmód élvezték, csak mi hőzöngtünk kicsit.

Áááááá...hagyjuk is. A pozitív élmények keresését abba is fejeztem amikor a hátam mögött egy kiscsajka -talán tizenhét lehetett- telefonon beszélgetett a kandúrjával. Akiről időközben a szorosra kapcsolt törölközős szomszédság megtudhatta, hogy már csak ex-, és szeret dugni (idéztem) meg hogy nála maradt a csaj bugyija és éthordója...és egyébként estére kell neki xtc vagy inkább pár zöld kis bogyó....

Mondom: nem vagyok igényes, de ez a hely még nekem is kiverte a biztosítékot. RÁADÁSUL ami a legjobban bacta a csőrömet: láthatólag a nép java élvezte a hely eme kétes szellemét... Hát mi vagyok én UFO?! Basszus. Alapjában véve pozitív embernek gondolom magam, aki igyekszik a jóra fókuszálni...de itt csődöt mondtam. A végén már csak azon röhögtünk, hogy ennyire nem lehet gáz, mint amennyire az :)

Mindenesetre csajok! Szuper volt veletek lenni, feltöltődtem, és vígan kezdtem ma reggel fél hatkor a hetet!

Még sok ilyet!

2011. júl. 6.

2011-07-06 x-cuse me



Tegnap mégsem jututtam ide. A lótifuti üzemmód azt kívánja hogy az ember egyszer hol itt, másszor hol ott legyen, így a megülés egyvégtében csak álom volt tegnapra.


Ma már a nap végét járom, délután otthon :) Nekem is nyári szünet ez, amikor leheveredek a gyerekekkel egy laza szunnyantásra. Kicsit le vagyok merülve...de sebaj, mert holnap már kispéntek, aztán péntek és megyek feltöltődni. Rácsatlakozom a baráti köröm legpozitívabb anyukájára (ne is próbálj menekülni Judit!) és igyekszem felvenni egyúttal a rezgéseit is. Nem energia vámpírkodni akarok, csak átitatva lenni a légkör szellemével...és ezt most teljesen komolyan mondom! Kell néha egy olyan mentorféle, akitől látod a jó példát, a jó hozzáállást, a pozitivizmust, hogy megtapasztalt így is lehet!

Így hát én rekreálódni fogok a panelban és a negyven fokban 4 vagy hat (vagy nyolc?) gyerek zsivajától övezetten.

Punktum!
:)

Hajnali egy előtt egy rettenetes sikolyra ébredtem. Eszter akkorát ordított, és utána is torka szakadtából sírt amíg össze nem futottunk a nappaliban. Nem tudta megmondani mi volt a baj, csak annyit ismételgetett hogy rosszat álmodott, és bepisilt. Megoldottunk mindent, aztán összebújtunk...de így is legalább fél óra volt míg megnyugodott.

Mondjuk magamat is elég volt lecsendesítenem, mert úgy dübörgött a szívem, hogy még.

Lassan indulok, mert mennem kell ebéd előtt a gyerkőcökért. Én főzök a héten.
A mai menü igen összerendezett :) /nem elájulni/ krumpli leves, tökfőzelék magában, mákos nudli, palacsinta...
Na!?

A levest mindenki szereti, de én tökfőzelékre vágyom nagyon mellé, akárcsak a lánykánk. Ezt nem szeretik a fiúk. Imikének van a mákosnudli, apának a palcsinta.

Hát nem egy mintaétrend :)

2011. júl. 1.

2011-07-01 ősz



Július 1. az ősz hivatalos kezdete. Reggel 13 fokban indultam dolgozni, póló, pulcsi, mellény összeállításban. Mivanmáár, hol van az idei nyár?


Tegnap fürödtünk jót, majd' kilenc óra volt amikor hazaértünk. A gyerekek pizsizés és fogmosi után szerintem már az első meséjét sem hallgatták végig POM-POM nak, annyira kidőltek. Három óra folyamatos szetetés a vízben belőlem is kiszívott mindent.

Tegnap látszott először az úszósuli hatékonysága fiamnál. A medence mellé érve kérdezés nélkül beleugrott a vízbe...holott fogalma sem volt milyen mély. Én csak azért nem rivalltam rá, mert tudtam, hogy 120cm...de a bátorsága meglepett. Nem fél a víztől, feltalálja magát benne, tud bánni ezzel az elemmel is, és ez már nagy eredmény! A technika pedig majd tökéletesedik!

Útközben egy piszok nagy felhőszakadás kapott el bennünket Dunaújváros előtt. Félre is kellett állnunk, mert az orkán erejű szél úgy hordta a vízfüggönyként zúduló nedvet, hogy életveszélyes volt az aszfaltcsíkon lavírozni.

Ma megint csendes nap van, alig voltak ügyfelek, nyugodtan adminisztrálhatok....ez látszik is, ugye? :)