A reggeli szertartás levezetése után (ébresztés-etetés-öltözés-ovipassz) idő előtt futottam be a melóhelyre. Épp időben, mert utánam megint megérkeztek a pokol fellegei. Vártuk az enyhet, tegnap még talán dúdoltuk is csendben: Add mááááár Uram az esőt!
Hát csak kérd, és megadatik :) !
Jött, fújt ezerrel, dögött, villámlott de ami a lényeg: mintha dézsából öntenék!
És amit nem értek: az elmúlt napokban annyira szép idő volt a kuka
meleget leszámítva...és ügyfeleim alig voltak. Erre ma, a szakadó eső
kellős közepén, kettő -ráadásul mozgásproblémás- is befutott esernyővel,
szarrá ázva. Az ember nem egyszerű szerkezet.
A mamikat szállító busz is a vízfüggönybe kapaszkodva ért be, így
egyenként, esernyővel kísérték be őket a csajok. A folyosón, székeken
most zoknik, harisnyák, pólók száradoznak kellemes hangulatban.
"Szivem szotty, kapaszkodj !" :) ...pont így kommentelt a legidősebb
nénike az ablak alatt. Kapaszkodnék én ha lenne kibe :) a 'zuram
dolgozik épp.
"Olyan eszed van mint a kácsapöcse...olyan csavaros" Hehe, ezt egy másik vágta hozzá a csapat szájához :)
Itt pletyiznek az ablak alatt. Hála égnek...mert amikor mulatóst hallgatnak ezerrel, az nem annyira kedvemre való.Valamit még akartam írni...de elszállt. Isten véled hát édes Piroskááám!
| Helyzet-látkép az udvarunkból |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése