2011-10-28 érik

Érik bennem a gondolat Judit, de nagyon. A "költözzünk össze, egy jó nagy házba mind...!"- egyre vonzóbb távlati cél nekem

Most mesélte egy kolléganőm, hogy az ismerőse a kórház gyermek belgyógyászatán dolgozik, ahol egyre több az új fajta beteg. A mentálisan beteg, öngyilkosságot megkísérelt pszichiátriai kisbeteg. 8 éves öngyilkos....SZERINTED? Mi lesz ezekből a kisemberekből (ha megérik?)?! Nem gondolnám, hogy sanszosan odajuttatnánk a mieinket, de mivan akkor, ha egy ilyen terhelt gyermekből lett kiskamasz egyszer nem öndestrukcióba fog, hanem mások számításait, életét húzza keresztbe? Nem mondom, hogy eddig szép és jó volt ez a világ, mert akkor joggal hihetné bárki, hogy a csukott szem és füldugó járulékos alkatrészeim...de a begyűrűzés már félelmetes.

Ha EGY gyerek ennyire sérül a mai társadalomban minden bántalmazás, megfélemlítés nélkül "csupán" az időhiány, lelki elhanyagolás, nem törődés miatt...kapát foghatunk. Mert ilyen gyerek sok van. a szülők rohannak, rohannak, rohannak és van akinek még annyi figyelemre, GYEREKÉRT-re se futja mint nekünk...

A másik...az egyik showder-ben lökte el a humorista az alábbi keserű pirulát. A régi iskolájában volt fellépni, ahol a dejákok meginvitálták egy VBK-ra. Nem kívánta, így kihátrált a szituból, hogy ő most nem kéne vörösborost...mire a kis pajtások felvilágosították, hogy hehe papa, az nem vörösboros kóla, hanem Vodka Bomba Kataflam (amit egyébként c-vel írnak....).

Félelmetes néha már ez a világ....

De dimbek, dombok, hegyek és völgyek, egyszer odaérek és akkor meglesz majd az a farm...ahol ÉLÜNK!!!!!

Hétvégén -ha nem jön reggelig semmi ácskanyar az utunkba- Szfehérvárolunk :) Jó idő lesz, úgyhogy akár kirándulásra is vetemedhetnénk...majd puhatolózom a háziaknál :)

Megyek, mert lejár mindjárt ez a hét is. Ma tánc, este sütök.

A leg longabb longweekendet mindenkinek, a 4 napos munkakerülés legyen veletek!

2011-10-25 szerteszét

Ezerfelé rohannak a gondolataim, a tekintetben, hogy mit kellene csinálnom, én mégis be vagyok fagyva ide.

A napok csak úgy elszaladnak, és nekem sokszor nincs se kedvem se energiám velük szaladni. Csak végigvergődök...eltelik...észre sem veszem, és már este van.

Pedig a vasalni való megint hízásnak eresztette magát, a jobb és kreatívabb pillanataimban bevillant karácsonyi ötleteim megvalósításért ordítanak, emellett a lakásnak igazolt por allergiája van és akkor a tsaladom ápolását még számba sem vettem.

Valamit szeretnék, de magam sem tudom mit. Jó lenne változtatni, de a változás legyen akár pozitív vagy negatív, trauma. Elszántságot, alkalmazkodást, kitartást igényel....amihez erő kell...amiből meg egy szemernyim nincs...erre.

 ***

 Ma reggeli hír a Bumerángban: Bocsi valahol azt hallotta, hogy rohamléptekben hagyjuk le Európát MI magyarok...ez már magában is abszurd, és ezt Lajos is így gondolta mert eképpen reagálta le:

"Ja.Körbe rohanunk a földgömbön, és Európa seggébe harapunk!"

Ez így, ebben a formában azért már hihetőbb, nem?

2011-10-21 vissza2padlógáz :(

Tegnap óta ismét hasmenés. :( Ma már beígértem a melót a főnöknek, és gyerekeket a sógorra hagytam volna...de nem hagyhatok egy fosis és egy fülig taknyos gyereket egy gyermektelen férfira azt hiszem... Pffff. Maradok. Hétvégén a fejük búbjáig ki kell kúrálnom Őket, mert szabim már alig...persze lehet hogy meg sem érjük a jövő hetet:

A startlap infója szerint egy muki megjósolta, hogy ma este hat körül lesz a világvége. Remélem hazaér az uram a túlórából...nem lenne jó egyedül túlélni. :) Meg egyébként is...pont anyuszínházban leszek. Lehet, hogy nem kellene elmennem?!

2012 közeledtével szerintem egyre több lesz az ilyen jósolgatás...nem lesz unalmas évünk, na!

Fáj a fogam...basszus. Ez még nagyon hiányzott...ráadásul azt sem tudom, hogy melyik nem érzi jól magát a számban mert váltófájásban vagyok...brrr. Nem játszhatok megúszásra már sokáig.

Holnap X faktor! Nagy fun az egész család :)

2011-10-19 gyurma

Találtam ezt a linket a házi playdoh-ról. Tegnap este ugye a kicsik nem itthon hajtották álomra kócos buksijuk....így volt időm kísérletezni.

Először is a recept maga:

Hozzávalók:

1 bögre liszt

1 bögre melegvíz

1/3 bögre só

1 zacsi sütőpor

1 ek olaj

1/3 tk borkősav

Naszóval borkősavam nem volt itthon, de fogalam sincs hogy minek is az... hiszen savanyúságokhoz használják, nem?

Na mindegy. Elővettem egy vastag falú edényt, és szép sorban beletettem a felírtakat. Összekevertem, aztán alárottyantottam. Egy darabig elvolt az anyag, aztán elkezdett összeállni, mint a császármorzsa, amikor sül. Pffff.

Feltettem magamnak párszor akérdést, hogy vajh' ez az anyag tudatában van annak, hogy MIVÉ kell átminősülnie? A bugyogó, fehér és egyre csomósabb maszlagról én is egyre kevéssé hittem el, hogy VALAMIVÉ válik...de aztán kezdett összeállni a matéria és a kép is. Belenyúltam kézzel, és fakanalat félredobva már magam gyúrtam az adény alján a GYURMÁT :) mer' végül is az lett. Nem tudnám megmondani, hogy mikor volt az a pillanat amikor átléptünk trutyiból értékes masszává...de megtörtént! És ez nagy bódottá!

Bezacsiztam, aztán ha délután megtérnek haza a népek, kipróbáljuk! Egyenlőre csak natúr a szín, mert falun nem egyszerű feladat POR állagú ételfestéket beszerezni...de szerintem a későbbiekben ez is simán megoldható.

Kísérletezésre FEL!

2011-10-18 új bajok

A mai nap egy új betegség ütötte fel a fejét gyermekeink között.

A morbus neve: KUTYABAJ.

A tegnapi láz, wc-kanossza és nyaffanat után, ma már mindegyikük 120 százalékon pörgött. Hála égnek:) Nem volt könnyű nap, de sokkal jobb volt, mintha aggódni kellett volna értük. A hétre már kijelentettem őket az oviból, úgyhogy ideje korán őszi szünet köszöntött be nálunk...érzem is. Semmi kedvem dolgozni :) tök jó reggelente nem sietni, elszöszölni a ház körüli dolgokkal és nem zakatolni mások hülyeségein.

Érik a gyed, érik.

Ma fogorvosnál voltunk Imivel. Kihúzta dokibácsi a tejfogát, ami nem engedte helyére a bújásban levő csontot. Dupla soros fogazata ezennel megoldva :) Hős volt megint...nekem meg szimpátia fájásom lett, de annyira, hogy panadoloznom kellett. :(

Holnap dolgozom egy kicsit, addig minik anyuékkal lesznek. Jön a Gyámhivatal és el kell nyomnunk együtt egy környezettanulmányt. A kötelesség az kötelesség.

Most hallom a tv-ben, hogy egy 25 éves lányt hogy megkínoztak... körmét, fogát tépték ki fogóval, kötéllel fojtogatták, áramot vezettek bele...hónapokon keresztül. UGYANEZT csinálnám velük!!!! Nem akarom kiengedni ebbe a világba a gyerekeimet :(

Mennem kell, apa is idejönne...

Rohadtul elromlottunk emberek. Tele vagyunk elkorcsosult, elvadult, megbomlott elmékkel. Igazzá váltja magát a mondás: ember embernek farkasa.

No comment.

2011-10-17 elért a végzet

Jaja. Nem segített a sok lekopogás...

- Nem betegek a gyerekek?

- Nem. De várj, lekopogom....

Ma reggel Imi hasmenéssel üdvözölte a napot. Nem is akármilyen intenzitásúval, de a részletekbe azt hiszem nem lenne túl szalonképes belebonyolódnom.

....

Abba kellett hagynom korábban, mert ügyfélfogadtam még reggel, és éppen bejött egy kliens.

Naszóval nálunk most egészségügyi helyzet van. Iminek a hasa bemondta az unalmast. Leadtam egy kicsit délelőttre a papájának, míg én lerendeztem a dolgaimat. Esztert rábeszéltem az ovira azzal a kedvezménnyel, hogy ebéd után hazajöhet.

Tízre már haza is tereltem a nagyobb gyerkőcöt, pihi volt, csipet csapatozás, távirányítós autó szerelés, aztán fél egykor kiálltunk a kapuba húgot várni haza. (Mivel kikötötte szentem, egyedül szeretne hazajönni!)

Álltunk, süttettük a hátunkat a nappal, amikor kiszóltak az oviból, hogy menjek, mert Eszter sír.

Átsiettem, nokedli ott ült a kispadon és nagyon betegen festett. Beköszöntött nála is a virológia délideje. :(

Ő még nem a nagy fajansz előtt hódol, hanem "csak" lázas, és fáj mindene. A keze jégcsap...most alszik. Remélem nem merülünk nagyon alá a betegségbe :(

Hiszen már annyiszor lekopogtam...igaz? Fene vigye a vírusokat és az ártó baktériumokat. Minek kell megkínozni a gyerekeket?

Apánk ráadásul a 7-en túlórázik, így igazán hosszú lesz a nap...mindegy, csak gyógyuljanak hamar!

2011-10-11 Paff a bűvös sárkány

Jajj ma nagyon gyalogul vagyok :( Fáj a fejem mint a veszedelem, és mintha tüzet raktak volna a füleim között az arcomon. Lángolok.

Volt egyfajta éjszakám a gyerekek mellett. Bementem olvasni és altatni...hajnali 3kor ébredtem azonmód. Egy könnyed mosdójárat után leheveredtem a hideg helyemre a 'zuram mellé.. és olyan álmom volt amiben az emberek direkt gyilkolták egymást amúgy élvezetből. az volt benne a vérciki, hogy nem csak a támadó volt odáig az ölésért, hanem maga az áldozat is. Engem is éppen kis kapával kergetett egy ügyfelem, amikor felébredtem 4.10 kor arra, hogy Imike bemászik közénk. Ötkor, mikor apánk elhagyta a házat, már Eszter is ott volt és nagyban arról ment a diskurzus, hogy keljünk már fel... Basszus. Nem tudom, hogy a bagoly mikor kavart be a fogantatásba, de erősen rá ütöttek ezek a kölkök.

Grrrrr....álmos vagyok de nagyon!

Ma töltöttem a vidékes napomat, és átslattyogtam az oviba is. A bejárati ajtó mellett megláttam egy ÓÓÓÓÓRIÁSI tököt, és annyira de annyira rákvíntam, hogy megkértem a dadust, kérdezze meg tökhozó anyukát, én is kaphatok e. Persze fizetve.

Anyuka délben hívott, hogy ma jön falumba, leteszi egy helyen okés-e így :) Mondtam, hogy naná, és mennyi az annyi...mire ő: fogadd szeretettel! :)

Nem is ismer..és én se őt. Ez ám a gesztus!

SZÓVAL:Pócs családnak üzenem, hogy a minitöktermés mellé, immáron beszereztem egy nagyobbacskát is, és lehet bőszen élezni a faragásra. A kérdés már csupán csak a dolog MIKOR-ja!

2011-10-10 lokál

A hétvégén, a szüreti mulatságunk alkalmával az egyik rendező egy jelzővel illetett engem. Aszonta' lokálpatrióta vagyok :) Nagyjából tisztában voltam a szó mögöttesével azzal, hogy hazaszerető a hazáért, helyért tenni akaró valakit jelent. Jól is esett.

PONTOSAN MEGHATÁROZVA: Az az ember akit túlságosan fűt a hazaszeretet;

helyi érdekű, egy adott helyhez kötődő hazafiság.

Lakhelyét ismerő, szerető, azért sokat tevő, arra ezáltal méltán büszke ember.

Igaz ami igaz...szeretek benne lenni a lecsóban :)

2011-10-09 Áldás

Vasárnap van, ami több dolgot is jelent azontúl, hogy a hetedik nap.

Vége van egyrészt az őrület hetének...és túl vagyunk a nyilvános szereplésen is :)

NAGYON jó volt. Reggel verőfényes napsütésre ébredtünk és egész nap összeszorított foggal szurkoltunk a sugaraknak a felhők elleni küzdelemben. A délelőtti próba alatt már szitált az eső...de ezzel a negyed órás könnyezéssel be is zárt az égi bolt, mert egy csepp eső, annyi nem esett a szép viseletes seregre :)! Szerettek bennünket az égiek de nagyon.

(Effelől húgomnak ugyan voltak kétségei minekutána a behalt mobil után az autója is megállt velünk próbáról hazafelé a főút legveszélyesebb kanyarának közepén... helyismerettel rendelkezőknek: a katolikus templom mellett szerettünk volna bekanyarodni balra a Jókaiba és megálltunk a felezőn! DE szerencsére egy táncostársunk és két ismeretlen kalapos fiatalember pillanatok alatt felmérte a gázos szitut és mellém vágódtak a hátsó szélvédőhöz tolni :))

Eztán öt perces ebéd, és egy órás készülődés következett, de nagyon élveztem. Jött fodrász hajat fonni, mamák vasalni és öltöztetni aztán smink és a három nagy szoknyás, berlinerkendős asszonyság egy csőszlánnynal és csőszfiúval (Eszter és Imi) felballagott gyülekezni. Akár egy menyasszonykodás, akkora élmény ez a beöltözés, jövőre is szeretném!!!!!

A menet simán végigjárta az utcákat, énekelgettük a három dalt amit ismerünk és egyre jobban izgultunk a fellépés miatt... Hetedik műsorszám voltunk mi "asszonyok". (közülünk 3 lyány van még, ezért nem helytálló a dolog, de aranyos)

A hatodik fellépő egy énekes csaj volt, ekkor már tipródtunk rendesen, akár egy vizsga előtt.

Felesleges volt.

Szinte transzban mentünk fel, kuncogva mint a csitrik, de nagy nagy összetartásban és egyetértésben. És azt hiszem ez volt a lényeg. Körben táncoltunk, folyamatosan mosolyogtunk egymásra ének közben is, nyugtatva a zakatoló kedélyeket. Az hogy rosszul léptünk néha,senkit nem érdekelt, mert látható volt, hogy MI jól érezzük magunkat! Volt is taps és biztatás, annyira de annyira jó volt...

Tüdőnket kiköpve jöttünk le ugyan, de teljes mértékben elégedetten és elszántan, hogy folytatjuk!

Most mennem kell főzni, de ezt le kellett írnom! Hasonló közösségi élményeket kívánok mindenkinek! Ne féljetek csatlakozni!

(...miután este 7 körül hazaértünk, eleredt az eső...)

2011-10-06 Vannak

Vannak olyan napok amikor az ember annak örül eufórikus állapotban, hogy az a bizonyos lyuk még ott van a seggén. Már bocsánat...

Nem hiába féltem ezt a hetet.

Gyermekeim, ha ez a napló valahogyan túlélné a következő tizenvalahány évet és e sorok a szemeitek előtt futnak éppen akkor lássátok meg anyátokban a sztálini élmunkást, aki minden fronton igyekszik ott lenni, és teljesíteni.

A héten a saját munkám semmit nem ért. Emellett dolgoztam másoknak, jótékonykodásban segédkeztem, és készültem bőszen arra, hogy hülyét csináljak magamból a szüretin :) ...nem ezen nincs is mit mosolyogni :(

Tegnap is próba...és ma is...meg holnap is. Basszus, a gyerekek előtt már szégyellem magam, hogy mindig elmegyek...de muszáj berögzülnie, hogy azért valahogy kinézzen a performancink.

Ráadásul hétvégére az idő is megbúsulja magát, és fejet hajt októbernek. Eső, szél, 15 fok ami vár ránk. Elvileg a csöpeteket is beöltöztetnénk...de nem tudom, hogy bevállaljam e a hagyományőrzést, egy hétnyi táppénzért cserébe.

A ruhám jó, van már alsószoknyám, lépésbetétes fehér harisnyám, hajcsatom, szeméremszoknyám... csak topánom nincs.

A karaktercipők legnagyobbika 41-es...nekem meg negyvenkettes síléceket adott az ég. Ekkora tutyi égen s földön nincs, pedig a környékben fellelhető összes kínait, deichmann-t, cipőboltot, cipőturit átnyálaztam...semmi. UFO vagyok a nagy lábammal.

Mindjárt fél négy. Holnap pedig péntek...nem vagyok hangulatban, vágod?

Reggel fél hatkor már azzal nyösztetett a fiúgyermekünk hogy mikor kelünk már fel...annyiszor megfogadtam hogy letakarom már azt a mocskos digi órát...a rendes mutatók nem látszanának a sötétben. Amikor kiküldtem a szobából, hogy én majd megyek, finom mátrixos mozdulatokkal hisztihadjáratot indított. Toporzékolva idegtépő ütemben... ekkor kivágtattam, és ezzel egyidejűleg megvontam tőle a reggeli mese lehetőségét...

Gyerekek, ilyen jó reggelünk rég volt! :) Időben elkészültünk, előszedték a játékaikat, rendes tempóban megreggeliztek és pikk pakk felöltöztek. A TV valóban az ördög találmánya...tudnak valamit akik a házuk közelébe sem engedik.