Vége van egyrészt az őrület hetének...és túl vagyunk a nyilvános szereplésen is :)
NAGYON jó volt. Reggel verőfényes napsütésre ébredtünk és egész nap
összeszorított foggal szurkoltunk a sugaraknak a felhők elleni
küzdelemben. A délelőtti próba alatt már szitált az eső...de ezzel a
negyed órás könnyezéssel be is zárt az égi bolt, mert egy csepp eső,
annyi nem esett a szép viseletes seregre :)! Szerettek bennünket az
égiek de nagyon.
(Effelől húgomnak ugyan voltak kétségei minekutána a behalt mobil
után az autója is megállt velünk próbáról hazafelé a főút
legveszélyesebb kanyarának közepén... helyismerettel rendelkezőknek: a
katolikus templom mellett szerettünk volna bekanyarodni balra a Jókaiba
és megálltunk a felezőn! DE szerencsére egy táncostársunk és két
ismeretlen kalapos fiatalember pillanatok alatt felmérte a gázos szitut
és mellém vágódtak a hátsó szélvédőhöz tolni :))
Eztán öt perces ebéd, és egy órás készülődés következett, de nagyon
élveztem. Jött fodrász hajat fonni, mamák vasalni és öltöztetni aztán
smink és a három nagy szoknyás, berlinerkendős asszonyság egy
csőszlánnynal és csőszfiúval (Eszter és Imi) felballagott gyülekezni.
Akár egy menyasszonykodás, akkora élmény ez a beöltözés, jövőre is
szeretném!!!!!
A menet simán végigjárta az utcákat, énekelgettük a három dalt amit
ismerünk és egyre jobban izgultunk a fellépés miatt... Hetedik műsorszám
voltunk mi "asszonyok". (közülünk 3 lyány van még, ezért nem helytálló a
dolog, de aranyos)
A hatodik fellépő egy énekes csaj volt, ekkor már tipródtunk rendesen, akár egy vizsga előtt.
Felesleges volt.
Szinte transzban mentünk fel, kuncogva mint a csitrik, de nagy nagy
összetartásban és egyetértésben. És azt hiszem ez volt a lényeg. Körben
táncoltunk, folyamatosan mosolyogtunk egymásra ének közben is,
nyugtatva a zakatoló kedélyeket. Az hogy rosszul léptünk néha,senkit nem
érdekelt, mert látható volt, hogy MI jól érezzük magunkat! Volt is taps
és biztatás, annyira de annyira jó volt...
Tüdőnket kiköpve jöttünk le ugyan, de teljes mértékben elégedetten és elszántan, hogy folytatjuk!
Most mennem kell főzni, de ezt le kellett írnom! Hasonló közösségi élményeket kívánok mindenkinek! Ne féljetek csatlakozni!
(...miután este 7 körül hazaértünk, eleredt az eső...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése