Egy lyukas fog, egy gyerek és az éjszaka...nem jó konstelláció, elhihetitek nekem! A tegnapi orvoskodás érzésem szerint nem ért még véget, mert ma valószínűleg a fogorvost kerítjük elő. Iminek két örlő tejfoga is lyukas -az elfogyasztott cukor mennyiség tekintetében semmin nem is csodálkozom- és most már második alkalom egy héten belül, hogy fáj. Hol egyik, hol a másik. Basszus. Én magam is utálok a fogorvosi székben ülni...most pedig a gyerekemet kell halál nyugodtan elterelgetnem oda...mitöbb elviselhető viselkedést produkáltatni vele. A tömés...talán még beleférne...de a szuri-húzás ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ... Az a apáknak miért nem jut ki soha az ilyen stresszekből??? Még nem ébredt fel fiam, az éjszakai ordító-oroszlánkodás után van is mit kipihennie. Megbeszélem vele, hogy ma reggel-vagy holnap dután látogassunk-e el a dokibácsihoz. Komolyan: legalább olyan para van bennem mintha a saját fogaimat vinném mustrára.
Ma este SZMK munkaest. Eszköznek szűkében vagyuk, úgyhogy nem számítok nagy alkotási hullámra. A húsvétra készülünk, áruba bocsátunk az ovisok javára dolgokat. Így...fogorvossal a fejemben...nem vagyok túl kreatív.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése