Tegnap este fél tízkor sikerült megerőszakolnom az agyamat és villantottam egy cikket az eszemkáról...hogy mér' is vagyunk, és tesszük amit teszünk. Hátha meghatja a többi punnyadó szülőtársat...
Törpedékek alszanak. Lányka ma xtra nyűgös...úton útfélen padlót fog, és nyüsszen minden szóra. Remélem, hogy csak a napirend kis változása (óraátállításos) zavarta meg, és nem a lázas betegség szállt át rá is.
Olyan lélekrezegtetős napom van. Szívesen beszélgetnék emberekkel...csak úgy...a mindenről és a semmiről is. Mitől vagyok ilyen kis szenzitív?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése