...lilimia naplóját, és találtam egy nagyon jó idézetet. Nekem nem aktualitása miatt tetszik (mert az ugye nincs), hanem a csavar és az életszerűség miatt ami benne van:
"- Mégis milyen érzés?
- Olyan mintha tűt keresnél egy szénakazalban...és minden egyes szénaszálnak be kell vallanod, hogy nem ő az a tű."
:) Van egynehány barátom, akik sokszor érezhettek-érezhetnek így.
Ma megint zöld hétre ébredtem. A gyomrom nagyon rákívánt újfent a brokkolira, spenótra és egyéb zöldekre, úgyhogy ma brokkolikrém leveske volt az ebéd. Lánykám hozzám hasonlatosan rajong a zöldülésért, így vele nem volt gond elfogadtatni a menüt, a fiúk pedig, nem esznek itthon. Imike ovi-Apa munka...még mindig hosszított verzióban.
A hétvége eltelt minden nagyobb történést mellőzve. Szombaton délelőtt én a házimunkán gyűrtem magam, csöppek gyerekműszakban rajzoltak-legoztak-tvztek...aztán féldélben bebuszoztunk Paksra apánkhoz, munkahelynézőbe. Ennekutána néminemű shopping, majd gyerekaltatás hazafelé (már az autóban) este pedig...mi is?...JAAA gyerekszoba újra rendezés. Ebbéli tervemmel nem arattam osztatlan sikereket páromnál, de így utólag, a napok teltével ő is belátta, hogy jobb ez így. Vasárnap családi ebéd + előkészületei szüleimnél, aztán délutáni szieszta majd két és fél órás séta a faluban családostul...mama látogatással és barátok felszedésével színesítve. Este kilenckor bealvás össznépileg altatás során a gyerekszobában...majd innen 23.00-kor a szülők kába és halk kitámolygása, végül saját ágyba zuhanás. Erotika mentes este. :)
Ma meg már megint egy szürke 7fő. Reggel az oviban megtudtam hogy az ovisok szerdán meglátogatják a nagyszakállút Nagykarácsonyban. Hozzá kellett járulni aláírásilag...volt aki nem is engedi a gyerekét. Én de. (Utólagos egyeztetás történt apával is aki szintén de...)
Az új cikkem két hét múlva lesz aktív...jó hosszú a sor.
"- Mégis milyen érzés?
- Olyan mintha tűt keresnél egy szénakazalban...és minden egyes szénaszálnak be kell vallanod, hogy nem ő az a tű."
:) Van egynehány barátom, akik sokszor érezhettek-érezhetnek így.
Ma megint zöld hétre ébredtem. A gyomrom nagyon rákívánt újfent a brokkolira, spenótra és egyéb zöldekre, úgyhogy ma brokkolikrém leveske volt az ebéd. Lánykám hozzám hasonlatosan rajong a zöldülésért, így vele nem volt gond elfogadtatni a menüt, a fiúk pedig, nem esznek itthon. Imike ovi-Apa munka...még mindig hosszított verzióban.
A hétvége eltelt minden nagyobb történést mellőzve. Szombaton délelőtt én a házimunkán gyűrtem magam, csöppek gyerekműszakban rajzoltak-legoztak-tvztek...aztán féldélben bebuszoztunk Paksra apánkhoz, munkahelynézőbe. Ennekutána néminemű shopping, majd gyerekaltatás hazafelé (már az autóban) este pedig...mi is?...JAAA gyerekszoba újra rendezés. Ebbéli tervemmel nem arattam osztatlan sikereket páromnál, de így utólag, a napok teltével ő is belátta, hogy jobb ez így. Vasárnap családi ebéd + előkészületei szüleimnél, aztán délutáni szieszta majd két és fél órás séta a faluban családostul...mama látogatással és barátok felszedésével színesítve. Este kilenckor bealvás össznépileg altatás során a gyerekszobában...majd innen 23.00-kor a szülők kába és halk kitámolygása, végül saját ágyba zuhanás. Erotika mentes este. :)
Ma meg már megint egy szürke 7fő. Reggel az oviban megtudtam hogy az ovisok szerdán meglátogatják a nagyszakállút Nagykarácsonyban. Hozzá kellett járulni aláírásilag...volt aki nem is engedi a gyerekét. Én de. (Utólagos egyeztetás történt apával is aki szintén de...)
Az új cikkem két hét múlva lesz aktív...jó hosszú a sor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése