Mert magamnak teszem azzá őket. fogalmam sincs hogy mi van...foghatnám a depo-proverára és a vele járó hormonház-talanságra a helyzetet, de ezt sem tehetem örökké. Teljesen bizonytalan vagyok lelkileg. Nagyon könnyen bedől minden a dugába, nincs türelmem, kitartásom...pillanatok alatt kiborulok. Nem érzek magamban erőt, csak belső, finom remegést és gyengeséget. tegnap előtt este megint pánik rohamom kezdődött, de még a kiteljesedés előtt megelőztem egy kis 0,25ös xanax-al...de ezt tegnap este is meg kellett ismételnem mert éreztem a torkomban a gömbölyödő gombócot...ami lassan megfojt. Este bevettem, megnyugodtam...és sajnos pillanatok alatt be is ájultam. Mintha félnék az estéktől, vagy mi van... még analizálnom kell ehhez magam. Tegnap egyébként megjártuk a kardiológust a fiúcskával, nincs teendő a zörejjel, majd 2 év múlva kontroll. Altatási időre értünk haza, így lenyomtuk a kicsiket, aztán én tettem vettem, apa meg a faluban ügyintézett, majd borostyánt hozott egy ismerőstől és ezt ültették később Imikével.
Befuttatjuk az egész csúúúnya drótkerítést ha sikerül.
Megérkeztek a booline-tól rendelt könyvek is, mindegyik porontynak a maga "probléma körében". imike ugya a fogfájós oroszlán szerepében tetszelgett nemrég, ezért ő kapta a Fognyűvő manócska-t. Eszter pedig annak ellenére hogy imád illegni-billegni, nem szeret fésülködni, így kapta a csúnya kislányról szóló Marék Veronika történetet. És mindenki elégedett!
Ma félnapos lesz az ovi...és talán jó időt is kapunk mellé, így délután kinti program. Már csak a széllel van bajom...de ez minden tavasszal így van ugyebár.
...a képen az egyik könyv...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése