Már
csütörtök van. Nagy a kavarc, hogy mikor-ki vigyáz a gyerekekre és hogy
én mikor tudok munkába jutni, így az írásra nem is voltam kapacitálva
semmilyen minőségben sem.
Egészségileg már nagyon toppon vannak a minik, se híre se hamva a
korábbi gyengeségnek. Ma apjukkal hesszelnek, holnap pedig talán
anyumékkal.
Ma reggel rég nem tapasztalt fejgörccsel kellett munkát kezdenem, de egy Advil és egy kis izgalom, aztán már helyre is rázódtam.
Az egyik gondozottunk, aki mindemellett majdnem hajléktalan (minden
közmű nélkül lakik havi 27eből a saját házikójában) ma kicsit túllőtte
magát Nitromint-al. Felnyomta a tapaszt, aztán -mivel kapott azt is-
mint utólag kiderült benyomott egy kis spriccet a nyelve alá a Nitromint
spray-ből is.
Biztos ami tuti.
Pár perc elég volt ahhoz, hogy mérhetetlenül alacsony vérnyomással,
egy félredőlt, üveges tekintetű, semmire nem reagáló embert találjunk a
széken.
Basszus.
A gondozónő kolleganők mosdatták, támasztották, élesztgették, mentőt
hívtak...szerencsére nem lett nagy baj. A mentőorvos szerint la
háromszoros spray adag tekintetében ez csoda, mert akár meg is
fulladhatott volna.
Ilyen izgalmak után ügyintéztem egyet-kettőt aztán megint itt
vagyok. Ebédre előkészültem a túrógombóccal, csak kifőzni kell, mert
bekevertem a gombit, megpirítottam a morzsát SŐT még a fazekat is
kikészítettem a főzéshez, nehogy megakadjon emiatt a folyamat :)
Délután még melózok, aztán estére egy laza fürdésre felugrunk
Dunaújvárosba. Öt után lényegesen olcsóbb a dolog, és így négyen
2600-ból ki élményeljük magunkat.
Végül is nyár van...legalább mi ne feledkezzünk meg erről a tényről, ha már az időjárás felelősök fittyet hánynak a dologra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése