Alig
múlt három, de odakint már mindent szürkére satíroztak, azt pedig hogy
milyen is a napsütés, már lassan el is felejtjük :( Legalább a hó esne.
Még tavasszal sikerült beújítanunk három kismacskát, amiről ugye a szerzési folyamat során kiderült, hogy három csajról van szó. Na...időközben tudatosult csak hogy ez a kövi tavasszal háromszor meghatározhatatlan számú kismacskát jelent.
Ezért, amikor úgy egy hónapja a macsekok az esti sétáink során követtek bennünket és szépen elmaradoztak, finom öröm repkedett bennem, hogy NA talán meg lesz úszva az invázió.
Először elslattyogott a szürke, aztán pedig a kormos. Maradt Hómancs, és már vizualizáltam is a kis macskacsaládot, mert azért egy macsek mégiscsak kevesebb porontyot pottyant a kedves, mit sem sejtő gazdi terciájára.
Erre, előkerült pár nap után a szürke, majd bő egy hetes távollét után a fekete is szembe sétálta magát apánkkal és fiunkkal, akik aztán nagy örömködve hazaszállították.
Így aztán most megint három a kislány, és már előre félem az eladó sort, amikor hangos macskajajos vircsaftok közepette lényegülnek át macskagyárrá mindannyian.
Nem vagyok gyilkos típus, nem ölünk meg egy állatot sem. Bízom abban, hogy elég közel van nekik Paks ahhoz, hogy a termékenységük csorbát szenvedjen, és így élhetünk tovább békességben a három macskacsaj és mi.
Elmacskásodtam, mi? :)
Ma iskolába menős szülői lesz az oviban. Tavaly már végig ültem egy ilyet, de idén megint kell :( Holnap Anyuszínház, szerdán komposztálós biznisz, pénteken tánc. Csak a csütörököm marad meg a családnak...és az ablakoknak mert ahhoz, hogy felöltöztessem kisviskónkat karácsonyiba, előtte bizony maszatolnom kell lefelé a koszt. A gáz csak az, hogy mindig sötét van mire hazaérek, így csak saccperkábé-ra megy az ablaksuvic'.
Mindegy, végezzük be ezt a napot. Legyetek jók, és ha van lehetőségetek, próbáljátok ki Leslie Sansone Walk away pounds 4 mile programját. Nagyon frissitő, tegnap este végigtrappoltam vele (és a családdal) !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése