igény

Konkrét igényem lépett fel arra, hogy ide kanyarodjak már végre. Mi lesz így a nagy családi krónikálás sorsa, ha magam is két kézzel hányom ráa fittyet?! A  tavaszi verbális fáradtság legyőzetett, itt vagyok.

Telnek a hónapok. Ennek jelenleg leg-atomisztikusabb mérője Emma, aki pénteken betölti a harmadik hónapot. Nem semmi a kiscsaj, mind méretét mind pedig az egyebeket tekintve. Pár napja azzal örvendeztet bennünket, hogy hosszan hosszan alszik este 8 tól hajnali 4-5 ig ami nagy királyság kisgyerekes körben...remélem a fogzás mint olyan nem kavar bele mostanság a törékeny jólétünkbe. Harmadik gyerekesként némely dolog könnyebben megy. Harmincöt felettiként már nem vagyok ugye annyira fitt és üde mint huszas éveimben, így amit nagyon akarok az többnyire úgy is van :)  Emma eleinte mellettünk aludt, de jó egy hete próbaképpen bemutattam neki a kiságyat... - Nézd kismacsek, ez miattad lett  ide szállítmányozva az nagy Budapestről avégett, hogy rendes dedhez méltón ebben várd az álmot, és ne szüleid fekhelyét keskenyítsd. Mivel nem csatlakoztunk a cicista aktivistákhoz, így a tápszeres kábulat a barátságos rácsok közt is érhet...jóéjt!
Azóta ott szunnyad :) . Ma reggelre már "fejtetőre is állt", teljes fordulatot tett az éj leple alatt, és amikor köszöntöttem, széles fogatlan imádat volt a jutalmam. Amikor nem egy kis hisztigép, akkor egy cukorfalat ez a nő (is), akárcsak a testvérei akik viszont kamaszos hullámzásba kezdtek. Egyetlen dolog amiben nyilvánvalóan megegyeznek, az a húguk iránti rajongás. Verseny van abból is hogy ki vegye fel, ki vetkőztesse, tegye (szigorúan folyékony témakörben) tisztába...pffff, nem egyszerűek amikor egymással trollkodnak. - Anyaaaaa, az Imikeeeee, Anyaaaaa az Eszteeer...! Napi szintű műsorszórás van a Hogyan csináljam ki a testvéremet c. antikulturális műsorból, és ezzel könnyen elmérged a helyzet a nagy családi idillben, és ekkor decibelrengető helyreigazítást kell sajnos szülőileg alkalmaznunk. Persze hosszú távon ez hatástalan, mert ha éppen nem szent a béke, akkor hidegháború van...szinte bármi miatt (én székem, te széked; pakolj TE össze, ne utánozz-csináld máááár, ne edd meg-edd meg, menj már-gyere már...). Jojó az idegekkel a javábó, de bírjuk....még.
Apánk jelenleg több szálon futtaja a projektjeit (míg én egy vastag gyes-es szálon araszolok előre/hátra nap mint nap... ) . Lassan befejezi a technikumot, közben a polgármester kerítését is..., nomeg szalagfűrészeket gyárt a semmiből, és ládákat is megrendelésre... Ezermester...mondtam ezt már párszor, mellette én csak házvezetőnő lehetek :)
 
A hónapok telnek mint mondtam, közeledik Eszter szeptembere. Az iskolát már javában kóstolgatja a szervezett alkalmakkor, egyenlőre tetszik neki. Tetszik, de nem lelkes. Majd meglátjuk, a lényeg egyenlőre hogy a kisbarátnővel (Jella) egy osztályba jusson, a többi meg majd úgyis jön ha kell ha nem...
Imi másodikja is hamarosan befejeződik. Egész jól megy a gyeröknek...de persze egyenlőre ne vonjunk le nagy következtetéseket, majd talán a harmadik osztály megmutatja, miből lesz a cserebogár. A matek imádata még tartja magát, tesin meg már kiütközik a termetbeli hátrány, ezt igyekszünk csillapítani. A gének ellen nagyon nincs mit tenni, az lenne a furcsa, ha 30 kilóval libbenne köztünk. Nem vagyunk aprók, na és itt nem csupán a babahájra gondolok...khmm.
Egészségileg éppen csitu van. Túl vagyok egy három hetes hólyag kanosszán...remélem hagy pihenni egy darabig. A gyerekek köhögése mit sem törődik a köptetőkkel, mézzel, hagymával, menthollal...majd a nyár kikezeli, addig meg vesszük szorgosan a papírzsepit, és a gyümiket. Emma a hozott energiáival és földöntúli védelmével sikeresen küzd lassan három hónapja a sorozatos infekciók ellen...eddig orrszívással sikeresen orvosoltam minden (felső légúti) gondját.

Jajj, megyünk nyaralni. A kisebb kedvezmények mellett ez is a nagycsaládos lét egyik előnye. Az Erzsébetes programzattal mi is eljutunk idén 6 napra Siófokra. A teljes ellátás ígérete 15 ezerért nem csekélység, de mint anno Göd esetében, itt is igyekszem majd nyugtával dicsérni a napot. Az, hogy a Balaton a lábunknál fog heverni, már fél siker...innentől az égiekre bízzuk az extrákat (úgymint időjárás, egészség, közhangulat...).

Mennem kell, mert aprónép három órányi babakocsis szunya után enni vágyik...
Szép napot!