A mai napom jellemzője röviden ennyi.
Gondos tervezést követően a gyerekeket tegnap délután áttelepítettem anyuékhoz. Imi ugye oda ment apuval a suliból, Eszterrel pedig én sétáltam át fél 5 magasságában. Gondoltam, míg apánkra várok a gyerekeknél, süssünk valamit. Anyával bedagasztottunk egy adag bütök tésztát, és kelni küldtük. Lett belőle vacsira bütök és pizzás csiga az esőben ronggyá ázott/fázott családfőnknek.
A gyomrom már ekkor sem volt valami acélos, de gondoltam: tisztulok. Én tulok. Miután nászutasban hazamentünk, volt éjjel és hajnalban egynehány járatom a mellékesbe. Pont annyi, amennyitől éppen nem mertem nyugodtan elindulni busszal Szekszárdra a fog rtg-re. Pff. Ez a feladat ma nem lett teljesítve...nem szeretem az ilyen megborult programot, elodázott feladatot...
Reggel -ha már nem utaztam el- terveztem, hogy én viszem oviba/suliba őket...de legalább is Imit, mert Eszterlánc oviját anyuék úgyis útba ejtik a boltba menet. Jah. Mire átértem, a lelkemet is kifújta a fagyos szél, úgyhogy csak annyi maradt, hogy felöltöztettem őket, és besorjáztak szépen az autó szélvédett rejtekébe. Ez a projekt is almássá vált tehát.
Temetésre is mennem kellett volna ma, de nincs akivel kimenjek a temetőbe, bicajjal meg még engem is képes lenne ez a simogató szellő farpofára dobni...úgyhogy maradok. Amúgy is kétségeim voltak, hogy kell-e nekem magammal gyarapítanom a bámuló tömeget...az élet eldöntötte: nem. Nem is hiányzik ez most lelkileg. Egy 28 éves apukát temetnek, aki bő egy hete a párjával és 4 barátjukkal hajnalban bulizni indult. Hatan az autóban...a tulaj nem vezetett de matt részeg volt állítólag, és belelnyúlt a kormányba. Becsatolva persze nem voltak, ez a férfi látta kárát...meg a párja és a két óvodás akik maradtak utána, és persze az a lány akit még a mindig kórházban altatnak. Az elhunyt párját is csak a temetésre engedik haza tolókocsiban, mert a kulcscsontja tört, és medencéje repedt. Nem szép történet...de sajnos mindenki a saját útját kell, hogy végigjárja. Nagyon sajnálom őket.
Hideg van. Elmúlt péntek dél, lejárt a munkaidőm, és már nem melegszik a radiátorom sem. Ez jel hogy haza kell mennem, igaz?
OKÉ!
A játszótér takarítást holnapra terveztük, de szerintem ebben az időben nem sokra jutunk. Hideg van és szél...kedv és teljesítmény romboló. Mindenesetre én odamegyek a megbeszélt időpontra a gyerekekkel, nehogy miattunk dőljön be a dolog. Jön a hó, jövő hétvégén pedig már itt van Húsvét. Megint beltéri tojásvadászatra gyúrhat a nyúl. Csak azt nem tudom, hogy a lízingelni kívánt két élőnyulat hova teszem így... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése