de ez még véletlenül sem érdektelenségi faktor nálam (...mostanában divat ez a faktor dolog, nem?).
Három nap nemmunka, és aztán belefulladósság...ez a nagy alaphelyzet most.
Ügyfelek jönnek-mennek, én pedig megint megteltem lelkileg. A múlt hét nagy pszichoszomatikus gödörben telt. Alig tudtam aludni, fájt itt ott, riogatott a kaszás erre arra...de most talán jobb egy kicsit. Ebben nagy része van mondjuk a hétvégi tapétatépős terápiának es! Köszönet érte lakásfelújító barátaimnak! :) Tényleg stresszkezelő hatással bír a rombolás, pláne így, hogy ellenőrzött körülmények között zajlik és nem nem minősül normaszegésnek :)
Egy kis gombóc még ugyan ül a mellyemben, de igyekszem leküzdeni azt is, mert ez így ebben a formában senkinek sem jó.
Tegnap este megint gyerekszobát rendeztünk. Az egy éve szétszedett emeletes ágyat szerelte apánk ismét össze. Helymegtakarítás, arculat újítás, újdonság varázsa...meg ehhez hasonló eszmék övezték a tettet. A gyerekek nagyon felbuzdultak tőle, mert rengeteg hely felszabadult, és így lett babasarok és szerelő műhely is.
Este mondjuk a hülye anyjuk bekerekített... Eszter alszik alul. Az ágya mellé odacsusszantottam két régi, ülőgarnitúrából megmaradt szivacspárnát. A miért kérdésre pedig azzal feleltem, hogy : - ha Imike pottyanna, puhára tegye. Lányomban ezzel elültettem a félelem csíráját, és ettől a perctől kezdve attól rettegett a macsek, hogy Imi leesik. Először még meg is vigyorogtam, hogy mennyire félti a tesót...de aztán letisztult, hogy a francokat! magát félti, mert ő azt hiszi, rászakad az emelet...Jajjj. Volt egy meló kimagyarázni. MINDIG és MINDEN KÖRÜLMÉNYBEN alaposan gondoljuk meg mit vakkantunk foghegyről...egyáltalán nem vész el a szó ha gyereknek szól.
Holnap megkapjuk a kajajegyet. Ilyen nehéz financiális helyzetben öröm az ilyen hír! Karácsonyi nagybevásárlást terveztem, mert már negyedik hónapja gyűjtöm a pízmagot.
Karácsony...tényleg van valakinek fílingje? SE téli, se ünnepi se semmi...ennyi erővel akár egy mediterrán országban is élhetnénk, hisz ott sem repkednek novemberi mínuszok. És talán még a fizu is jobb.
Ma volt egy említésre méltó ügyfelem. Minden előítélet mentesen: ő az a tipikus filmbeli cigány jósasszony :) Nagy szoknya lófarok, nagy fülbevalő, ékszerek... csak a pipa hiányzott a szájából és akár a Szaffi dadusa is lehetett volna. Na. Jó hírt mondtam neki, nyugdíjfolyósítós ügye rendeződött, ezért hálálkodni kezdett (mielőtt kért kölcsibe 500 forintot khmmm...). Megáldotta (írd és mond!!!!) a lábam közit! Hehehe... rákérdeztem, hogy ez biztos? Azt mondta, ja! Na, ha ezt az uramnak elmesélem...
Más.
Orbán kalkulátorral kiszámoltattam a jövő évi béremet. A két gyerekre járó gyerekkedvezménnyel egész jól fogok kijönni. Több lesz bő tízzel a bérem...nem sok igaz, de legalább nem csökken,nem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése