Megint
elért minket egy újabb kórság. A gyerekek már a hét elején letudták a
kis hasmenéssel és pár hányással járó egy napos nyavalyát...azt hittem,
hogy mi NAAAAAAGY és erős felnőttek majd megússzuk. Lósz@rt.
Én tegnap négy előtt már feküdtem, felvonszoltam magam aztán
anyósomékhoz szülinapozni, de amikor hatkor hazaértünk, már csak
vízszintezni szerettem volna meggyötört testemet. Hattól alvósban
nyomtam, drága párom játszott, etetett, fürdetett, altatott egy szó
nélkül. Tizenegy körül aztán felébredtem, és szoros kontaktba kerültem
pár néma ordítás erejéig a vödörrel. Eztán gyomor már rendben is volt,
én aludtam 1.50-ig...aztán ennyi. Onnantól ébren vagyok :(((((
Ma pedig hála és viszonzás nap van. Ma apa beteg, bár őt az alsó
régióban nyúzza a betegség. Folyamatos szeánszban nyomja a fajansszal...
mindemellett a gyerekekre is ő vigyáz. Nem túl jó konspiráció, igaz? De
nekem be kellett ma jönnöm, mert munkanap van és már elég szabit
kivettem a gyerekek betegsége okán. Mindenesetre sietek haza.
Ráadásul az idő is szar. Pajtásozni ugye március 15óta nem is
voltunk, legalább az udvarra kimehetnénk...persze esőben-fagyban ez nem
megy. :( Jó kis hétvége lesz, na!
Szeretnék végre bódottágos dolgokról írni, úgyhogy igen tiszteletteljes alázattal kérem az életemet: rázza már gatyába magát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése