2010. aug. 27.

2010.08.27. Izé egy nap!

A mai reggelem kapásból úgy indult, hogy attól fogva mikor kiléptem az ajtón, kőkemény kakaszagot éreztem az egész faluban. A negyed órányi kintlét alatt volt időm azon lamentálni, hogy vajon az agyam egyfajta hallucinogén tünete-e ez reflektálva az orrom előző napok egyre idültebbé váló tüsszögéseire...vagy simán elöntötte a szar a hazát. Nem kaptam választ...de a szag már nincs. A reggeli pára felszállt, kiviggyant a nap és a kakaszag a múlté...remélem nem a holnap reggelé ismét, mert eléggé zavaró volt. Körbeszagoltam magamat, aztán a gyerekeket is...hogy esetleg nem csak képzeltem-e a fürdést már napok óta, és igazából merő kosz a család...de nem. 

Később - a székletügynél szorosan megragadva- valóban elöntötte a szar az agyamat, amikor az elején szivacsvesztett bicikli ülésem szétszaggatta a legújabb (és majdhogynem egyetlen) dolgozós halásznadrágomat. &@#Đđ˛°@@@@!n....jobb ez ebben a formátumban mindenkinek! 

Aztán megrendeltem egy kicsi körút után a jegyeket a FEZEN-Ákosára ... bocsi Judit, valószínűleg az előzmények miatt pukkantam ki olyan hamar türelmileg. 

Most pedig jött egy olyan info, hogy egy dorogi kissrác (16-17éves)...aki a Schaffer Erzsi előadásán harmónikázott nekünk...eltűnt már második napja. Pedig nem egy eltűnős fajta állítólag. HOVA jut ez a világ? Belepusztulnék ha csak egy napig nem tudnék valamit akármelyik gyerekemről. Nagyon sajnálom az anyukáját... (A 236-ik bejegyzésemnél ott ül Erzsi és a bnőm között a harmónikájával) 

...szóval JÓ napom van ezeket leszámítva. Pedig a péntekek általában kegyesebbek szoktak hozzám lenni, nem így ma. A keresztelőre még se nekem se Eszternek nincs ruhája (pláne így hogy hideget ígér), ezen ma kellene Pakson segíteni délután, alacsony költségvetésből (legalább is ami az én göncömet illeti). Pffff....előre utálom az egészet. Ez nem jó, az sem jó...amaz meg hogy néz máááki?! 

..le kéne már végre fogyni de nagyon. Most jelen pillanatban várok ARRA a bizonyos kattanásra amit cukornádkisasszony is megemlített a hoxa-s cikkjében. Abszolút tudom miről beszél, volt már egy-kettő efféle kattanásom...csak a kitartás gombom valahogy baragadt...illetve be sem kattant. 

Magam sem tudom, beszélek itt össze vissza mindenféle zöldségeket ahelyett, hogy enném őket...qva éhes vagyok!!!!!! (ÉS nem fordítva!) 

Még másfél óra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése