2012. okt. 26.

ma csak ennyi

Idézőjel... 
Ebben élek manapság. Próbálom keresni magam, az élet értelmét, az értelmes életet, a tartalmat a lényeget. Nehéz megtalálni a napi szemét között. 

A hosszú hétvégén kirándultunk a Mecsekben. 
Óbánya még mindig gyönyörű! Az erdőben megvan minden ami kellett most nekem. Napjában többször éreztem kedden a tökéletes katarzist. Színek, formák, csend, illatok, hangok...felsóhajtott a hétköznapi robotba beletörődött lelkem: ez az! 
Együtt voltunk családilag, és részben barátilag is tizennégyen. Együtt és mégsem egymás nyakán. Mindenkinek volt lehetősége meg-megállni, lemaradni, leguggolni, felmászni, leülni, fényképezőgépet fókuszálni a fel-felbukkanó kis csodákra, hogy valamint hazamentsen ebből. Hogy otthon is meglegyen egy kicsit emlékeztetőül ez a csoda, amit természetnek hívunk,és ahova vissza kellene találnunk, de sürgősen! 

Ma csak árnyéka vagyok magamnak. Egész nap lógok a neten, kapcsolatot keresek a barátaimmal, levelezek, üzengetek, megosztok, blogolok. Nem vagyok ügyfélközpontú ezen a pénteken, ennek ellenére aki bejön, az velem lehet, és az a pár perc belőlem csak az övé, rá figyelek és a gondjaira. 

Amikor viszont újra bezárul az ajtó, nyomok egy delete-t. Ma ez így megy, és vessetek rám érte követ. 

Holnap is munkanap. A jobb erőkihasználásom érdekében arra ítélem magam, hogy befejezzem a vöröskeresztes ruhák átválogatását. Jövő keddre végre sikerült beilleszteni az idei utolsó ruhaosztást, így erőltetett a menet. Van gönc bőven, remélem fogyasztók is érkeznek majd szép számmal az alkalomra. Bár ezzel eddig sem volt hiba... 

Még mesélnem kell, hogy a héten volt egy nevtanos felmérés a suliban. A tanáriba bepotyogó szülők egyenként, "gyerek neve" - után tájékoztatást kaptak. 
- ...Imre Gábor 
- ...rá emlékszem! 
- (Uff- ez én voltam fejben, rémhírektől félvén, bárgyú vigyorral) 
Aztán pár perc és öt oldalnyi feladatlap elhadarása után: 
-...azért emlékeztem rá, mert ő volt az osztályban az egyik legjobb 
- (Uff...megint és újra én :) de most már bücke örömömben nem jött ki hang csak vigyor) 

:) Ismét bebizonyosodott gyermekem, hogy a lehetőség benned van :) remélem élni is fogsz vele! 

...Idézőjel bezárva.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése