Réges rég, több mint 10 éve csináltuk meg a fürdőszobánkat. Mamámék idejében konyhaként funkcionált a hely, így volt szabad négyzetméterünk bőven. Miután mindent elhelyeztünk benne elméletben, majd gyakorlatban is, maradt még szabad kapacitás.
Így került a fajanszot diszkréten eltakaró lépcsős fal külső oldalára egy nagy fiókos, falazott ülőke. Akkor csak addig futottam a gondolataimban, hogy milyen jó is lesz ez majd arra, hogy a gyerekeket fürdésre itt készítsük elő... Ezt a küldetését betöltötte, és tanultam még rajta a vizsgáimra is bőszen, de mindemellett beszélgetős sarok is lett. Míg apa fürdik, én idecsüccs és kettesben lelamentáljuk a napot. Míg anya vagy apa fajanszol, gyerek idecsüccs, és valami halaszthatatlant mesél...
Tegnap is így történt. A két Imre vonult a sarokba, először apa, majd utánasomfordált Imike AZ információval, melyet meg kellett osztania.
Történt ugyanis, hogy fél négyre befutottam a kisiskolába, és gyerekem kicsit nagyobb lendülettel döcögött felém első szóra (!) mint egyébként. Utólag átgondolva, már nagyon meg szerette volna osztani a megoszthatót, és túl lenni rajta :) Megszületett ugyanis az első fekete pont(y). Hát...nem voltam boldog, rosszul éltem meg, de igyekeztem higgadtan reagálni. Azt hiszem sikerült is. Átrágtuk a miértet, az ezzel kapcsolatos érzéseinket...és kaptam egy ígéretet is a zsebembe. Remélem nem illan el nyomtalan.
Ezt kellett hát apával közölni a fürdőszoba párnázott "gyóntató" kuckóján. Nagy férfibeszélgetés zajlott hangoskodás nélkül, némi gyermeki könnyel, aztán kijött a fiatalúr és csak ennyit közölt: - megbeszéltük.
Ebbe anyának már nincs belevau, a férfibeszélgetés az férfibeszélgetés.
A sulisokk után hazafelé tartva az oviból a másik gyermek várt elhozatalra. Az óvónéni kezdi: Eszterrel nincs semmi baj, soha, de tényleg...viszont ma sikerült Lilivel eltörniük a babakocsit, mert rámásztak. Apuka megcsinálná?
Nabumm. Persze...szabadkoztam, és hátamon a kocsival, és a feketepont billogával hazaszuszakoltam őket. Jó nap volt...de lassan túltettem magam. A kocsit apa megjavítja ha lehet ebben nincs kétségem, a feketepötty pedig kipirosodik lelki szemeim előtt pár jó cselekedettől, úgyhogy mindent bele kisfiam!
Mára ruha válogatást terveztem be magamnak, hogy méltóképp fel tudjak készülni a ruhaosztásra. Magam leszek...nem tudom mennyire jutok, és mikor unom meg...már előre ruhaundor gyötör.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése