2012. okt. 9.

tompika újra

...hajnalban, amikor ébren forgolódom, és eszembe jutnak publikálható dolgok, mindig olyan frappáns vagyok...de ez reggelre a csipával együtt kimosódik belőlem. 

Tegnap nagyon elkiabáltam magam...a mai reggel már korántsem volt mintaszerű, bá a legrosszabbakhoz mérten még így is közepes minősítést kaphatna. Kutya hidegre ébredtünk a plusz 2,8 fokkal, így nekieresztettem nagyfiamat az IKEA-s tároló rekeszeinek, hogy keressen gyorsan magának szigetelést kézre, nyakra, fülre. Esztert én ruháztam fel a gyorsítás érdekében, aztán nekilódultunk a napnak. Megint hanyatt homlok vágtattam oviba be-ki, aztán hegymenet után pápá Imi, vigyázz a 4 plusz ruhadarabra hogy meglegyenek délután is. Kötött mellény, sapka, kendő a nyakba, kesztyű..remélem mindenki hazajön így a szezon elején, nincs kedvem délután hajtóvadászatot rendezni a két iskolaépületben. (Hol jártál, hova rakhattad le, emlékezz vissza...) 
Pedig én sem voltam egy pedáns gyerek, de az elvárásaim bezzeg nagyok. :) Már az is szép eredmény, hogy másfél hónapos suli alatt egy cerka, radír, füzet nem veszett el, vigyáz rá szentem. 

Eszternek ma gyümis napja lesz az oviban, két szem almával indítottam neki. Tegnap nem bírtam délután a kisasszonnyal, rettenetesen nagy lett a szája hirtelen a bátyja felé. Egyfolytában húzza, nyúzza, piszkálja...persze volt honnan tanulnia. Úgy is felfogható, hogy most adja vissza :) Amivel végképp vörös ködbe burkolja nagytesvíre pillantását, az az amikor annak monológját rendre így szakítja félbe: - Bla bla blaaaaaa (az Aranyhaj című amerikai szuperprodukció mellékhatása ez a megnyilvánulás...) Erre Imi agya eldurran és indul a haddelhad! Nem is folytatom...gondolom nem vagyunk egyedül a testvérpankrációval. 

Minden délután olyan nagy tervekkel teszem le itt a lantot...ezt meg ezt meg amazt fogom otthon csinálni a gyerekekkel ha hazérünk. Ebből rendre, szégyenszemre persze jó, ha a huszada megvalósul. Tegnap is egész délután főztem mint Julia Child :) míg a gyerekek mellettem színeztek, rajzoltak, zajlottak... 
Ma délutánra önként és dalolva bejelentkeztem kertrendészeti segédletre velük anyuékhoz, hogy kimozdulhassunk egy kicsit társaságba a levegőre. Nagyon le van épülve az utóbbi időben a hétközbeni programtáblánk barátilag. A nagyobb pajtás bőszen tanul öttől (nekünk még elkészül egyenlőre minden a napköziben) a kisebb beteg, az azonkorú pedig hétfő kivételével minden nap elfoglalt "szakkörileg" délután :( Ráadásul apa sincs, hogy lelkiismeret furdalás nélkül belemerülhessek a saját dolgomba bent, amíg ők kint mókolnak. 

Hab a tortán, hogy újfent kínlódok az alvással...milyen ezoterikus erők mozognak itt kérem szépen?!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése