"Ha nem látod az élet csillogó oldalát, fényesítsd ki a homályost"
Anno ezt választottam mottómnak a naplóhoz....Adna valaki egy b@szottnagy kefét és boksz kencét ahhoz hogy fényesítsek?
Gödör van. Tele vagyok újfent takonnyal és valamiért lelkileg is remegek. Nem tudom mi a baj...érzem hogy elveszek a mindennapokban. TÚL SOKAT foglalkozom a saját kínjaimmal, és ez a befelé fordulásból a körülöttem állók egyértelműen csak a hátamat látják. Nem jó ez így.
Volt egy überszar éjszakám is...így jár az aki délután alszik a gyerekkel másfél órát. Alig bírtam álomba vergődni, addig meg hallgattam a szívverésemet, meg az éjszaka zajait. Túl élesen fognak most a reléim...nem kellene ennyire belehemperegnem az apró cseprő bajaimba. Mert...semmi olyan nem történt ami eddig ne lett volna, csak én vagyok harmat gyenge.
...csütörtök pénteken otthon voltam Imivel mert volt szerdán egy egynapos láza, és jobbnak láttam maradni. Szombat estére persze Esztert is elérte a vírusinfekció, és lázzal zártuk a szüretis napot. (Olyan szépek voltak egyébként a népviseletben :)!!!!) Ma ő van otthon, jelenleg barátnőm szitteli, de hogy délután ki lesz vele míg apja megjön...passzentos! Lehet, hogy maradok én sunyiba...pssssszt!
az egyetlen jó ebben a hétfőben az, hogy egész hétre ilyen csodaszép időt jósoltak nekünk az illetékesek. Tervbe vettem egy kürikali sütést...fehérváriak nem jöttök hazafelé?
Most megyek, mert ezer a dolog...havazódok csendben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése