ma is egy nehéz éjszaka hajnala van... ahogy nőnek (meg ahogy mi is növünk...khmmm) egyre nehezebben férünk el a 200x180 as ágyon. Lapjára hajtogatva ébredtem öt előtt, és azóta fent is vagyok. Fiúgyermek már csipet-csapatol, lánygyermek szunnyad, apa dolgozik.
Hétfő van...de milyen hétfő! Egy nehézsúlyú héttel fogok ma kezet. A mai napom lefutását sem tudnám jelenleg megjósolni, nemhogy az egész hétét. Ma van még pár kihordandó cédulám (esőben fincsi lesz...), egy környezettanulmányom, legalább egy családlátogatásom ami halaszthatatlan, segélyezett-lista egyeztetésem a gyámügyessel, valamint ugyancsak vele elvonulás a szomszéd településre a segélyszállítmányért...ezzel egyidőben SZMK gyűlés (ahol vezetőként illdomos megjelennem, nem?).
...nem is jó nyafogni sem, mert így még jobban sajnálom magam, és alsó bokafogással húzom magmai mélységekbe a kedvem.
Azért is SZÉP napom lesz! TÖK JÓ, hogy van mit tennem, és értékes tagja lehetek a társadalomnak :)))) (Elég önbizalom gerjesztő vagyok?) Hahhhhh...
A hétvége? Megvolt. Szombaton délelőtt apánk (lázasan, taknyosan, köhögve...de ígéretének eleget téve) a játszótéren társadalmi munkázott pár fiatallal. Kerítést építettek. Délután én a gyerekekkel elvonultam nagyikat látogatni, apa pihegett. vasárnapra jobban lett így családilag robbantunk be Imikével az uszodába a tanfolyamra...aztán Aldi, aztán Lidl, aztán családi ebéd, aztán családi szunya.... Délután elmentünk hugomékhoz, ahol falusi mivoltunkat meghazudtolva örömujjongásokkal hoppantunk fel sógorjelölt mellé -felváltva- a traktorra egy-egy ekézős körre. Vidéki játszótér volt a javából :) !
Megyek napot kezdeni...esik az eső...hétfő van...DE élünk azannyamindenit! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése