...ez a hét.
Amikor dolgozom, rohanok, amikor nem rohanok...akkor nem dolgozom, mert megint beteg a gyerek. :(
Most éppen Eszterrel fogom a délelőttömet tölteni, mert a köhögése
megint tarthatatlan. Imit még sikerült egy délelőttre beparancsolnom az
oviba...bár nem ment könnyen. Délután mamaoviznak...szerencsére anya
ráér.
Nem vagyok most nagy kedvemben sorry mindenkitől!
Tegnap voltam civil szervezetes gyűlésen, mint vöröskeresztes vezető. Hát, sok boldogságra nincs okunk.
Önkormányzatunk hiánnyal küzd, emiatt nem számíthat senki semmilyen
támogatásra. Csodák kellenek, tagdíjak és önzetlen adakozók, hogy ezt az
évet kibekkeljük.
Annyira nyista lóvé, hogy ebben az évben a helyi tv és újság is
kénytelen megszűnni, és ez nagyon nagyon szomorú dolog...visszalépés.
Nincs rá pénz. Csak sajnos nincsenek nagy reményeim a jövő évet
illetőleg sem, mert szerintem akkor sem kapnak többet a nagy közösből a
települések, és marad már minden így...ebben a megtépázott formában. Egy
falu életében nagyon fontos a tájékoztatás,amire a szájhagyomány ugye
nem a legalkalmasabb mód. Két havonta ment az újság minden házhoz, és
hetente gyönyörködhettünk magunkban a tv-vel...tényleg fáj a szívem
emiatt. Komoly veszteségélményem van...gyászolok.
***
Ma a délelőttöt családi jelleggel töltöttem, Eszter pesztra voltam.
Boltba kellett mennünk és ott láttam meg őt. A celeb gyereket...azaz a
gyerek celebet. :( Nem volt szívderítő látvány szegénykém...olyan
lecsúszás előtti a helyzete ha nem csal a szemem. Nem tudni mitől volt
bódult (a boltiak joint ra szavaztak) de kétségtelenül az volt, és
állítólag még a polcnak is nekiment nagy szétszórtságában. Alig
nagykorú, és már megette a hírneve reggelire.
Nagyon sajnálom...és szerintem már ő is sajnálja hogy valaha ide
vágyott...az utcánmegismernekésjajjdehíresésgazdagvagyok-ok világába.
Kibukott belőlem a családgondonozó, mert az első gondolatom nem az volt,
hogy - nézd má' mit képzel ez magáról..! hanem az, hogy: - miben tudnék
neki segíteni...
Ne tűnjön csöpögősnek ez a filantróp szöveg de én tényleg szeretem az embereket...ezért a "gyerekért" pedig kár. Nagy kár.
De kolléganőm lelőtt, hogy ne akarjak már mindenkit megmenteni, neki
ez az útja...jó szöveg. És mi van ha egyenesen, fejjel megy így a
falnak?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése