Kérdezte a csaj, aki hívott -és egyébként pont az, aki kint volt az
oviban és megcsinálta velük a tesztet- , hogy miért szeretném az egyéni
felmérést.
Elmondtam neki, hogy az írásos-rajzolásos dolgokkal szerintem még
gondjaink vannak, és ez nagyban megnehezítheti majd a sulit. (Imi
valamiért jobbról-balra halad a feladatokban ha nem szólunk, és a
vonalakat is lentről fel húzza...)Továbbá azt is elmondtam, hogy nagy a
nyomás az ovi felől...és én nem e szerint szeretnék dönteni, hanem -bár
nem vagyok egy harcos típus- a FIUNK érdeke legyen a fő szempont.
Én már korábban sejtettem, hogy nem fogunk simán suliba vonulni...a harc elkezdődött.
Eszternél szerencsére nem lesz ilyen körünk, mivel nyári gyerek...de most küzdeni kell.
Tegnap meglátogattuk apát. Elkapott valami hasmenéses kórságot,
tizenvalahányig számolta a meneteket. Kicsit be van lassulva, alacsony a
vérnyomása, de szerintem azért jól van. Még nem tudni mikor jöhet haza,
majd talán ma lesz a dokinő és csepegtet vmi infót.
Én nem dolgozom, jelentem. Ortopédiára megyünk Imikével, hogy a doki
megnézze, áll-e a konduktor elképzelése arról, hogy egyik lába
rövidebb. Mert így ugye akkor teljesen felesleges a lúdtalpas cipő, mert
nem ez a gond...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése