“Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden
dolognak az ég alatt. Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a
meghalásnak. Megvan az ideje az ültetésnek, és megvan az ideje az
ültetvény kitépésének. Megvan az ideje az ölésnek, és megvan az ideje a
gyógyításnak. Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az
építésnek. Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek.
Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak. Megvan az
ideje a kövek szétszórásának, és megvan az ideje a kövek összerakásának.
Megvan az ideje az ölelésnek, és megvan az ideje az öleléstől való
tartózkodásnak. Megvan az ideje a megkeresésnek, és megvan az ideje az
elvesztésnek. Megvan az ideje a megőrzésnek, és megvan az ideje az
eldobásnak. Megvan az ideje az eltépésnek, és megvan az ideje a
megvarrásnak. Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a
beszédnek. Megvan az ideje a szeretetnek, és megvan az ideje a
gyűlöletnek. Megvan az ideje a háborúnak, és megvan az ideje a békének”
(Préd 3,1–8).
Ezzel kezdődött tegnap Berci utolsó nagydorogi Istentisztelete. Nagyon szép alkalom volt, kár lett volna kihagyni, de szerencsére úgy alakult miden külső körülmény, hogy ott tudtunk lenni. A feleségével felváltva, pulzálva olvasták fel a tézisek egyik majd másik részét...nagyon ütött. Aztán elköszönt, megköszönte a 11 évet amit itt helyben tölthetett, és elmondta mit érez most....aztán pedig beszélt a férfikönnyekről amik ekkorra már kéretlenül jöttek belőle (is). Többségünk végigbőgte az alkalmat...de erre volt most szükség, erre a személyességre, "meggyászolásra". Az istentisztelet végén a falu szinten tömegnek számító majd száz főnyi ember sereg egyenként köszönt el az ajtóban tőlük. Addigra már felszáradtunk némileg, de mire odaértem megint nekieredt a záporom. Csak annyit mondtam, hogy nekem most van itt az ideje az ölelésnek ... :) aztán összeborultam velük. Nagyon jó emberekkel lesz kevesebb megint a falu.
És egy dolog amit szintén szerettem volna elrakni az utókornak a tegnapi Istentiszteletből:
Ezzel kezdődött tegnap Berci utolsó nagydorogi Istentisztelete. Nagyon szép alkalom volt, kár lett volna kihagyni, de szerencsére úgy alakult miden külső körülmény, hogy ott tudtunk lenni. A feleségével felváltva, pulzálva olvasták fel a tézisek egyik majd másik részét...nagyon ütött. Aztán elköszönt, megköszönte a 11 évet amit itt helyben tölthetett, és elmondta mit érez most....aztán pedig beszélt a férfikönnyekről amik ekkorra már kéretlenül jöttek belőle (is). Többségünk végigbőgte az alkalmat...de erre volt most szükség, erre a személyességre, "meggyászolásra". Az istentisztelet végén a falu szinten tömegnek számító majd száz főnyi ember sereg egyenként köszönt el az ajtóban tőlük. Addigra már felszáradtunk némileg, de mire odaértem megint nekieredt a záporom. Csak annyit mondtam, hogy nekem most van itt az ideje az ölelésnek ... :) aztán összeborultam velük. Nagyon jó emberekkel lesz kevesebb megint a falu.
És egy dolog amit szintén szerettem volna elrakni az utókornak a tegnapi Istentiszteletből:
A kronosz jelentette azt az időt, ami a percek egymásutániságából
áll; ami objektív, személytelen, és kívülálló; ami eltelik, rombol,
koptat, és elmúlást hoz.
(az események egymás utáni történésének leírására szolgáló „folyó” idő)
A kairosz jelentette ennek ellentétét: időt, ami lehetőségek
egymásutániságából áll; ami szubjektív, személyes, és a bensőben
megélt; amit a szubjektum érzékel pillanatnak vagy örökkévalóságnak; ami
épít, meghoz, és kivirágoztat. (az események közötti azon meghatározatlan időpillanatot, amikor valami különleges történik)Minél több kairosz - pillanatot mindenkinek!
Tegnap este nekünk is jutott kicsi csoda , miután csak magunk maradtunk, és elcsitult a vasárnapi "ovi" zaja . Az udvar közepén dobáltuk egymásnak a frizbit, aztán végre a gyerekek nagy örömére az udvaron vacsiztunk meg a kerti garnitúrára varázsolva a hűtő legjavát, egyikőnk lábánál Negro, másikénál macska anyu... Olyan nyugis volt, és önfeledt ... ma meg itt ketyeg újra kronosz a fülemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése