2012. nov. 3.

érzék-telenül

Az ízek és illatok világa nekem most pár napja csak a mesében létezik...a takonykór lerombolta ebbéli képességeimet, csak bízom a mihamarabbi roborálódásban. Mindenesetre nagyon érdekes így főzni. Nem tudom, hogy csak a családom maxitoleráns-e velem, vagy ténylg finom volt a tegnapi (színre fűszerezett) sült csirke a vélhetőleg túlsózott kukoricás rizzsel...illetve a mai gondolomra ízesített krumplileves, tejbegrízzel... Mindennek egyforma íze van :( így tökmindegy, hogy krumpli vagy sült tök, tejszínhab vagy tojáshab (brrrr), pörkölt vagy gyümölcsleves...jájj, remélem lecseng hamarost. 

Tegnap úgy indultunk bele a szétáztatott nap szétáztatott délutánjába, hogy a gyerekek anyósoméknál alszanak. Felvittük Eszter, elkísértük Imit íjászkodni a többiekkel...majd felszedtük Esztert...és hazajöttünk. Hogy tetézzük még a szépet, a foga is sajgott a lánynak. No, hát egy takonytól alig látó szüle, és egy über nyűgös gyerek együtt képes kifordítani a négy sarkából egy normálisnak ígérkező estét... Így is lett. Hárman kezdtük az ágyban, én középen, zokni, pulcsi, melegítő naci menetfelszerelésben, nyakig zsuppolva a gyapjútakaró alá. A jégcsapjaimat nem sikerült még így sem felmelegíteni...vacogtam ezerrel. Eszter a fájdalomcsillapítás után elaludt, én pedig éjfélig mindkét oldalamat vagy 20-szor kipróbáltam...akár egy beágyazódott ventilátor. 
Éjfél után gyerekszoba. Eszter egy után utánam jött...négyig bírtam a hideg falhoz nyomott, csecserészős, néha oldalba rugós nemalvást, eztán kiosontam mellőle wc-re, a helyemre való bedőlés reményével a szemem előtt. Ehemm. Eszter is felkelt, és jött volna vissza a kezdő pozicióba mellém a hálóba...na neeeem!!!! Leadtam apjának, és átpuffogtam ellentmondást nem tűrve néhány órányi szunyáért a gyerekszobába. Hatig sikerült...akkor újra megjelent a lány... 
Kicsit ki vagyok csavarva. 

Imiapu ma iskolás, matekból vizsgázik. Délelőtt egyedül voltunk miután imike megérkezett az "ottalvásból". Délben beállított a kéményseprő, és 1.400 forintot kért. Mondtam menki, hogy egy kanyi vasam sincs, jöjjön vissza fél óra múlva. Gyerek bicóra, irány a mamához ezresért, aztán kiguberáltuk közösen a maradék aprót az itthon fellelhető bukszákból :) és fél óra múlva, a leves mellől, fizettem is. Vagy a bankomatokat kellene megszüntetni, vagy a fekete emberek házhoz járását egy sárga csekkel, mert z így több mint kellemetlen. Nálunk többször nincs itthon pénz...a boltban kártyával fizetek, itthon nem tartogatom a garast... 

Amikor kikísértem az ajtón a pucevátort, és a kazán felé indultam...még visszaszóltam a kutyának, aki célba vette "batman" nadrágját: - Negro! Gyere! 
Mindketten megfordultak :) végül is...Negro a torok KÉMÉNYSEPRŐJE, nem?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése