Ébredés van, a gyerekek éppen egymást marják...ahh másnál is napi szinten hajtépnek a kölkök? Most épp nem elég nagy a franciaágy kettejüknek, mekkora probléma ez Uram!
Nem jelentkezésem fő oka a lassan múló kehe. Rendesen a földbe döngölt a megfázás, bár azért a munka frontjáról nem sikerült lerángatnia, én vagyok a hét hőőőőse...persze ez csak magánindítvány :) Tegnap estére például odáig jutottam, hogy az amúgy is degradált műveletet, a vasalást ÜLVE sikerült bevégeznem. Erre eddig még nem volt példa...de a muszáj nagy úr! Nem bírtam tovább elnézni "A" halmot, és erős küzdelemben így a kanapéra dőlési vágyam alul kellett, hogy maradjon, Csak fenékileg huppantam le, és teljesítettem a kiszabott etapot.
Az előbb, a konyhában készítettem miniknek a reggelit, és idén először megcsapott a karácsony szelleme :) A müzlis tálkákba adagoltam a gabonapelyhet éppen, amikor végigfutott rajtam...mindjárt december! Feldíszítjük a lakást, lecserélem az ajtódíszt, fahéj, sültalma, fenyőillat, félhomály, gyertyafény, égősor, mosolyok...
De jóóó volt!!!! Igazán meg sem tudom mondani, hogy mi váltotta ki, talán a reggeli sötétség, a hideg, valami régi emlékfoszlány bevillanása az agyban...nem is fontos ez. Mindenek feletti volt érezni, hogy készül a lelkem :) !!!!
...mert sajnos lehet díszíteni, sütni, főzni, vásárolni anélkül is, hogy elborítana az Ünnep szelleme...de ez így nagyon silány, üres legfőképp pedig elszomorító. Azonban ha bent is átjár a meleg, a várakozás, az csak a Tiéd, és nem veheti el tőled senki és semmi. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése