Jajj ma annak ellenére, hogy szó szerint szívták a véremet, annyira örvendezek!
Az előírt laboros kaland után a tecsóba szaladtunk be apával. Tegnap este interjút készítettem lánygyermekkel, hogy mit is szeretne a Jézuskától... A "baba" kategória nem volt kérdéses (annak ellenére, hogy Dunát lehetne már rekeszteni velük itthon), pláne azután nem, hogy teljesítette az anyjával kötött egyezmény ráeső részét a csajszika.
Az egyezményünk így szólt - miután végképp nyilvánvalóvá vált, hogy csakis babanemű lehet az az ajándék ami őtet boldoggá teszi- : HA a szegény gyerekek javára megválsz 2-3 olyan babától, ami amúgy is mellőzve érezheti magát a rengetegben, akkor szót ejthetünk erről a Jézuskával!
No, hát még aznap megvolt a nagy kiszavazás...többszöri visszaválasztásokkal...és megszületett a két kieső, akik most a spájzban dekkolnak egy IKEA-s szatyorban arra várva, hogy eljussanak a szegény(ebb) gyerekekhez. :)
Ezzel az "akarással" nem lehet ellenkezni :) Így ma meg is lett a baba. A Tecsót nem szeretem, de most kifejezetten jó vásárt csináltunk szerintem egy ChuChu babával náluk. A kedvezményes kuponokkal még 600 forintot le is számoltak a végösszegből, így tök oké a dolog. Járni tanulós, mászós, interaktív bébike..sajnos hanggal is a szülők nyugtalanítására, de ha ilyet szeretett volna... Ez is megvan! Már csak Imikét kell vallatgatni, hogy mi az ami...
Imifiú egyébként névnapjára megkapta az első saját íját, és holnap a helyi házi versenyen már ki is próbálhatja szentem. Én megyek vele, mert apánk megint vizsgázik...jó hideg lesz basszus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése