2011. szept. 20.

2010.05.17. - szobafogság rulez

Ma is ez vár ránk, ez kétségtelen. Honnan a jó fenéből tud jönni ennyi felhő,és ennyi szél? Termelődnek valahol egy nagy hegy gyomrában, majd felszállnak és útjukra bocsájtja őket a nagy mindenség? Most már nagyon szívesen átadnám az eztán leeső cseppeket egytől egyig a Szahara vagy a Góbi pergő homokjának, mert itt már szeméremcsontig állhatunk lassan a latyakban.

Holnap Mosdós. ...szinte teljesen kizártam magamból ezt a tényt eddig, nem voltam hajlandó gondolkodni rajta, így most felkészületlen vagyok. Ma már pakolnom kell...remélem simán és zökkenő mentesen megy majd minden és NEM tükröznek Iminek.

Hétvégén -látva az itthoni igen gyér lehetőségeinket, és a felszabadult kicsi időt- elnyargaltunk hirtelen ötlettől vezérelve Székesfehérvári barátainkhoz. Persze ottalvósba nyomtuk :) de ez nálunk nem gond. Ők is és mi is xtra rugalmasak vagyunk az ilyen dolgokban a négy gyerek ellenére. Jönnétek? Gyertek! Utólag is köszönjük nektek Pócsék ! :)
Tegnap a halálba punnyadtuk magunkat. Csak annyi időt töltöttünk a szabad levegőn, míg be és ki ugrottunk az autóból anyuékhoz vándorolva ebédre. Szánalmas ez így május közepén...KI AKAROK MENNI!
Estére összebútoroztunk pár órára a helyi csapattal...és muffinoztunk. Kipróbáltam egy új receptet...sós-sajtos muff. Meg kellett kóstolnom, hát perrrsze. Hagyjuk is inkább. (Egyéként megbolondítva egy kis oregánóval és sok-sok oliva bogyóval...nyammantós lett!)

Ma Imi nem megy oviba,mert éjszaka felváltva köhögték éberre magukat hugával. Maradunk hármasban a négy fal között, apánk dolgozik, nappalosban húzza pár napig. Túrógombócot főznék..de nincs tejfölöm...ezért ezt még át kell gondolnom.

Eddig lecsúsztattam egy banánt és az utolsó muffint... 100+(mondjuk)100. És nem vagyok jól lakva :(

***********

..a délelőtt kimenetele előre megjósolható volt. Négy fal, két gyerek, kötéltánc. Mindegyőnket megvisel ez a sz@r idő. Ők túlpörögnek attól, hogy mozgásszegénységre kárhoztattak, én pedig az ő pörgésükbe fájok bele. Fejileg. Ma nem egyszer anyaállat voltam...bocsánat érte porontyok, ha ordítok is, szeretlek benneteket.
Hogy fokozzuk az élveket...telefonált a helyettesem, akinek jún.4-ig szól a munkaviszonya, hogy gáz van babám. A nagy fehér nem engedte,hogy az én munkakezdésemig (júl.9.) ő maradjon, mert két fizetés az nonszensz egy munkakörre...így ő megy és én pedig jövök. Jelen állás szerint tehát jún.2-3-4-én együtt dolgozunk három napot, átadja az anyagot (HÁROM NYÜVES NAP ALATT!!!!?) és onnantól eriszd el a hajam! Lehet elengedett kézzel...bármit tenni. Sajnálom szegény csajt, mert neki is jól jött volna az az egy hónap...nem kevésbé nekem, aki akkor szoktattam volna be lányomat az oviba. Bacccameg. Ma délután beszélek a vezető óvónővel,hogy akkor jövő héten viszem a kiscsajt is...szoktatódni.
..persze ennek feltétele az hogy meggyógyul,mert jelen állás szerint ugat egyfolytában , még alvás közben is szegényke. Most is úgy alszik,hogy fel-felköhög, nem is akármennyire. :(
Tele van a ... bepánikolok lassan. Ez így nagyon gyors lesz nekem. Egyszerre helytállni és beszoktatni...két hét múlva .
KÉT HÉT MÚLVA....anyáááám! Újra a munka frontján gályázok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése