..megvagyok, egészben épen bár kissé viseletes szürkeállománnyal. Basszus. reggel bementem, már volt egy ügyfél...csak ültem, és figyeltem és közben azon járt a tompa agyam, hogy basszuskulináré! ezt a jövő héttől nekem kell csinálnom... A bürokrácia útvesztőjében egyenlőre csak egy gyertyával a kezemben bolyongok...jó lenne egy sk. reflektor talomba.
Már a polgármester elé is járultunk tegnap közösen a helyettesemmel, és kiáráltunk egy károsultnak (akinek ledőlt a fala) téglát, homokot, meszet, cementet házhoz szállítva. Azért a sikerélmény adott egy kis kedvet nem tagadom. Ma kimegyünk a gondozottakhoz, bemegyünk a zsandárokhoz...és délután már nem kell menni, mert nem lesz a csajszi. Ehelyett Paksra buszozok apához, hogy bevásároljunk, és Eszternek megvegyük a szülinapi ajándékát. Hogy mit? FOGGGGGALMAM sincs!
Eszterről jut eszembe...a tegnapi nap Murphy törvényei szerint indult. Eddig semmi gond nem volt, mintaszerűen ment a beszoktatás...de tagnap..tegnap drágám felismerte, hogy neki itthon jobb. Keléstől az oviba leadásig kismilliószor hallottam a -nem akarok oviba...kezdetű mondatot. a vége: menni, aludni, enni, játszani- volt a pillanat szeszélye szerint alakítva. Annyira sajnáltam a kicsit, de nem lehet most megtorpanni, mert akkor legközelebb ugyan innen kezdhetem újra. Egyszer be kell szoktatni, nincs mese!
Az óvónő mesélte, hogy ebéd után úgy aludtak, hogy egymással szembe forduldulva fogták egymás kezét. :) Bátyó bátorította hugit :) (bár azt is mesélték, hogy ebédnél Imike fakadt sírva, merthogy az Eszternek annyira rossz itt, hogy sokat sír, és miért kell akkor itt lennie a hugának...azannnya!:) )
Na...akkor nagy levegő és indulok neki a mainak. az irodám egyébként szép (bár q-va hideg!) majd csatolok a későbbiekben képet.
Szia minden szurkolóm, és köszönöm a gondolatokat! Átjöttek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése