2011. szept. 20.

2010.06.11. szabadság? szeretem!

Olyan de olyan jó volt ma reggel azzal ébredni, hogy semmi nem áll a lustálkodásom útjába és annyiszor fordulhatok jobbról-balra és balról-jobbra még fél hét után is ahányszor kedvem tartja, hogy csuda! A gyerekek is élvezték, hogy elmarad a szokásos reggeli ovi futam, és senki sem törekedett a POL pozíció megszerzésére a wc-felé. Szabadság te drága...!
Úgy gondoltam hogy miniket kivezénylem az udvarra, én pedig helyiségről helyiségre haladva behozom a heti elmaradásomat és romeltakarítok. Vezényelni nem kellett őket, mentek maguktól nézni a kútfúrást, a lakásban pedig a három szobán és folyosón át sikerrel eljutottam a fürdőig, de ott kedvefogyottá váltam...és megfőztem gyorsan. Eszterrel elszaladtunk a virágboltba a ballagási csokorért, és -mivel útbaesik- belibbentünk a bálásba is. (A zsákmány:két póló Imikének, egy szoknya és egy nadrág Eszternek) Ekkor csörgött a telefonom, hogy ügyfeleim vannak, és mivel mondtam hogy hívjanak nyugodtan ha kellek...hívtak is. (Na ezt a barom ajánlatot többet biztosan nem fogom megtenni, és megnyomom a DEL gombot a kolleganőm memóriájában is ezügyben...) Berohanás, ügyfelezés, polgármesterhez szaladás...sikeres ügyintézés, oviba beugrás az ágyneműkért, haza vergődés a kánikulában. Nesze neked szabadnap!

Most Eszter alszik, Imi kint az udvaron, a kuút pedig még mindig fúródik. Barátnőméknél tegnap fúrták meg öt óra alatt 120ezerért, nálunk igaz, hogy dupla annyi ideig tart, de az ára csak negyven. Nem mindegy a zsebnek, ugyi?

Ötre be kell mennem újfent melóhelyre az utód búcsúztatása miatt. Lesz hallé, meg ollé meg minden...a gyerekeket megint le kell passzolnom. Őszintén: semmi de semmi kedvem kimenni a kapun ebben a dögvész időben. És éhes sem vagyok...meg egyébként is...

Hétvégén valószínűleg nem leszek. Holnap ugye ballagunk, vasárnap meg strandolunk. Hétfőn veletek újra itt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése