Imiapu
fűrészt épít, Imigyerek nagyapjával mókol. Eszter és én hazajöttünk,
begyújtottunk, mert megérkezett a beígért zima, és bizony jól esik ember
lányának a nappaliban ropogó tűz. Persze nem az ülőgarnitúrán csiholtam
lángokat...a kiskályhába robbantottam be :)
Szándékomban áll bevonulni a minik felségterületére a csajjal, hogy
néminemű rendet varázsoljunk női mivoltunk hű bizonyítékaként.
Benéztem...de elszállt az ihlet. A gyerekszobai küzdelem végeláthatatlan
vállalkozás. SOSE maradandó, törékeny mint a Zsolnay zsiráf nyaka... a
rendetlenség pikk-pakk újratermeli önmagát. Igyekszem rászoktatni őket a
rendrakásra, de egyenlőre több a forgácsa ennek a munkának mint a
hasznos rész.
Lesz ez még máshogy es?
Megyek, mert így nem lesz belőlünk semmi...
( A mellékelt kép csak illusztráció!!!! Nálunk azért kevésbé gázos a szitu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése