Tegnap délután az ügyeletes
papírral elmentünk a dokibához. Hmmm- Véleménye szerint valami erős
allergia, így nyugodtan menjen oviba. Ha nem múlik, szuriban jöhet a
Calciumusc. :( Ma reggel tehát óvodás napra ébredtünk, és miután
összecsomagoltam őket az intézményi napra, én is oviba indultam, csak a
másikba. Kalandtórás napjuk volt a miniknek, egyik oviból-másikba,
feladat feladat hátán. Páran bevállaltuk, hogy kürikalit sütünk a
manóknak, anya dagasztott, mi anyákok pedig sütöttünk ezerrel. Reggel
nyolctól délig nyomtuk a melót, jól ki is tikkadtunk. Nekem már csak
arra volt erőm, hogy délben hazaestem, lecincáltam magamról a füstös
ruhát, és elnyúltam az ágyon. Beájultam rendesen és arra riadtam, hogy
basszus, nekem melózni kell menni!
Nem volt egy rózsás talpra szökkenés, elhihetitek.
Most már itt várom nagy szeretettel az ügyfeleket.
Tegnap este anyuéknál hesszeltünk épp kicsit, az idei első
eperszüret apropóján, amikor telefonált egyik kolleganőm, hogy hozza a
beígért három kismacsekot :) Volt ám öröm! Még kicsit meg kell bennünket
szokniuk, de negyon édes kis bolhafészkek. Nem kell hogy mondjam ugye,
hogy este fél9kor ott zárták a gyereek a napot, és fél7kor már meg
kellett nézni ismét a macsekokat, hogy megvannak-e :)
Yo buli;)
Ma fel kell adnom az adóbevallásunkat. Nem kapunk vissza semmi
pénzmagot, de az uram szerint annak örüljek, hogy legalább fizetnünk sem
kell. Hát jah.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése